Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

II. Közlemények - Módszertan - Műhely - S. Lackovits Emőke: A kislődi Rőthy Mihály vallási néprajzi gyűjtemény

Egyébként a kínzatási jelvények ábrázolása és tisztelete különösen népszerű volt a németek körében, hisz ma is készülnek az ún. Longinuskreuzok, Stubenkreuzok, Wafíén Christi-Kreuzok, amelyeken a feszületen a kínzatási jelvényeket is ábrázolják. Igazi hazájuk ezeknek Schwarzwald és elterjedésük a 18. század végére tehető. Készítésük, használatuk azután itt mái"; töretlennek mo ndható.

16 A 19. század második félében Sopronban nyomtatták és használták azt az imalapot, amelyen a szenvedéstörténet stációit és a kínzatási jelvényeket egy-egy apró képben jelenítettek meg.

17 A Kislődön őrzött olvasó olyan kiváló és különleges darabja ennek a gyűjteménynek, ami önmagában is védelemre érdemes. Ez a típus eleddig csak itt, Kislődön található meg. Ugyanakkor a közelmúltban feltárt 1718. századi jászberényi kriptában szintén találtak olyan olvasókat az ott eltemetettek mellett koporsóba helyezett mellékletként, amelyeken a rózsafüzérszemek közé a kínzatási jelvényeket, illetve Krisztus Öt Szent Sebét is elhelyezték. Feltehetőleg tehát széles körben használt rózsafüzér típusról van szó. Külön egységet alkotnak a Szűz Mária ábrázolások. Közülük egy tekintélyes csoport a barokkban megszületett búcsújáró helyek kegyképeihez, kegyszobraihoz kötődik, a másik részük pedig a Szűzanya tisztaságát (Immaculata), Istenanyaságát és megdicsőült voltát ábrázolja. Nyomon követhető ezekkel a megfogalmazásokkal az a szerep, amelyet a Szűzanyának az üdvtörténetben tulajdonítottak, amellyel társmivoltát hangsúlyozták. Az Istenanya többnyire a Gyermekkel jelenik meg, élete vele fonódott össze az Angyali Üdvözlettől fogva. Utóbbi a Vizitációval együtt szerepel 10. kép Az 1668-ből származó Fájdalmas Olvasó (Fotó: Koncz Pál) 16 ANDERNACH, F.-RUCH, M. 2001. 17 KILIAN I. megállapítása szerint ez egy rejtvényima. A felhasználás lehetőségét KÜCSÁN JÓZSEF néprajzkutató-muzeológusnak (Sopron) köszönöm!