Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

II. Közlemények - Módszertan - Műhely - S. Lackovits Emőke: A kislődi Rőthy Mihály vallási néprajzi gyűjtemény

tcménycktől, hogy itt a falusi közösségek vallásos hagyományai, közösségi formái, magánáhítati sajátosságainak tárgyi emlékei és dokumentumai olyan nagy számban vannak jelen, amelyeknek segítségével vallásos világuk és vallásgyakorlatuk jellemzői feltárhatók, de megállapíthatók búcsújárási gyakorlatuk jellegzetességei és az általuk felkeresett kegyhelyek vonzáskörzetei is. A népi vallásosságnak, imagyakorlatnak, szentkultusznak a kislődi római katolikus közösségekre vonatkozóan minden sajátossága meghatározható a gyűjtemény tárgyainak és dokumentumainak segítségével, elemzésével. Ez egészen egyedülállónak mondható, hisz az Esztergomban létrehozott népi vallásosság gyűjtemény gyarapodásának intenzitása erősen csökkent és, tekintettel arra, hogy országos gyűjtőkörrel rendelkezik, a helyi, egy-egy település római katolikus közösségeinek sajátosságaira kevésbé tud figyelmet fordítani. A Gyulán őrzött gyűjtemény elsősorban egyháztörténeti vonatkozású és a népi vallásosságot tekintve döntőn a Mária-kultusszal foglalkozik. A Gizella királyné Múzeum (érseki gyűjtemény Veszprém) műtárgy állományával nem vethető össze ez a gyűjtemény, mivel utóbbi egyháztörténeti és egyházművészeti együtteseket őriz, kvalitásos müveket, a népi vallásosság emlékanyaga csupán töredékét jelenti a gyűjtemény egészének és így ez nem igazán alkalmas a térség kistájain élő római katolikus közösségek vallásgyakorlata jellemzőinek feltárására. A magánáhítat szentképeinek egyszerű kivitelezésű darabjai, a paraszti házbelsök szakrális tereinek képei, szobrai, (szentek ábrázolásai, a Máriatisztelet emlékei, Szent Anna-kultuszának jelei, a Megváltás Müvének, az eucharisztiának népi megfogalmazásai) a népi áhítat és búcsús zarándoklatok (felkeresett kegyhelyek kegyképeinek, kegyszobrainak másolatai, quodlibet szentképek, búcsús emléktárgyak, ponyvanyomtatványok, kéziratos ima- és éneklapok) megnyilvánulásának emlékei csak ebben a kislödi együttesben találhatók meg a térségben ilyen nagy számban. A teljes gyűjtemény jelenleg két helyiségben és egy folyosón látható, részben szabadon, részben zárt tárlókban. Az egész együttes mind létszámánál, mind pedig különlegességénél fogva megérdemelne egy teljes körű restaurálást, továbbá egy állandó kiállítás keretei közötti bemutatást, amely részben tematikus módon tárná a látogatók elé a népi vallásosság jellemzőit, tárgyi emlékeit, részben pedig látványtár keretében tenné lehetővé az azonos tárgycsoportok teljes körű bemutatását. Az emlékanyag nyolc tárgycsoportot foglal magában, amelyek a következők: 1. Képek 2. Szobrok és keresztek, feszületek 3. Gyertyatartók és különböző fém tárgyak 4. Könyvek és apró nyomtatványok 5. Klenódiumok 6. Textíliák 7. Szentföldről és szent helyekről származó kövek 8. Egyéb, vegyes tárgyak A képek együttesében azok az ábrázolások szerepelnek döntőn és nagy számban, amelyek a német lakosság szenttiszteletével kapcsolatosak. Különleges egységet alkot ennek keretén belül a különböző búcsújáró helyek kegyképeinek és kegyszobrainak másolataként készült ábrázoláscsoport, amely jó eligazítást jelent a térség búcsújáró gyakorlatában is. A képek együtteséből kiemelném a nagy létszámban meglévő és különösen változatos Szent Anna-ábrázolásokat. Szent Annát a barokk előképek alapján mint gondos anyát jelenítik meg, aki gyermeke lelki és értelmi nevelésével egyaránt törődött (imádkozás és olvasás tanítása). (1. kép) Nem véletlen nagy népszerűsége, hisz ö nemcsak a dolgos anyák, nagyanyák, meddő, várandós és szülő asszonyok védelmezésében vette ki részét közbenjárásával, hanem mint a „szent atyafiság" asszony tagja, a családok védelmében,