Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

II. Közlemények - Módszertan - Műhely - S. Lackovits Emőke: A kislődi Rőthy Mihály vallási néprajzi gyűjtemény

összetartásában, továbbá a jó halál kegyelmének elnyerésében ugyancsak közbenjáró lehetett, de hozzá fohászkodtak a szegények, a betegek, a megszomorodottak, a szükséget és üldözést szenvedők. Ö a „kegyelmekkel tündöklő boldog anya", neve szerint is „kegyelemmel áldott", valójában a kereszténység ősanyja, a Messiás-ígéret beteljesülésének kezdete. Kultusza Mária tiszteletével összefüggésben alakult ki, Jeruzsálemből terjedt el, így került Bizáncba is. Európába a keresztes háborúk és a magyarok, döntően a ferencesek buzgólkodása nyomán terjedt el. Elmondható, hogy az egyetemes kereszténységben tisztelete a kereszténység első századáig nyúlik vissza, magyar nyelvterületen a korai Árpád-korig. Azt a női szerepet, amelyet a családanya jelentett a család összefogásában, a rokonsági kapcsolatok ápolásában, a paraszti közösségben, Szent Anna személyében látták megtestesülni, maradéktalanul megvalósulni, ami örök példát jelentett. Közel ötszáz esztendeig a hét napjai közül a kedd szolgált tiszteletére. Még az 1980-as években is találkoztam olyan német asszonnyal, aki rendszeresen imádkozta a „Keddi imádság Szent Anna asszonyhoz" című ájtatosságot. A barokkban kapott új lendületet Szent Anna-kultusza a jezsuiták működése nyomán és ez terjedt el a népi vallásosságban, ennek terjesztésében pedig a német közösségek élenjárók lettek, így nem véletlen, hogy német házból nem hiányzott Szent Anna ábrázolása.

3 (2. kép) Figyelemreméltók a segítő- és védőszentek megjelenítései közül Szent /. kép Szent Anna olvasni tanít (Fotó: Koncz Pál) 2. kép Szent Anna a gyermek Máriával (Fotó: Koncz Pál) 3 S. LACKOV1TS 2006. 28. p. cs 40. p., BÁLINT S. 1977. II. 95-118. pp.. WIMMER, O. 2000. 75-76. pp., BAJOR Á. 2004. 15-16. pp., GIORGI, R. 2005. 442. p., LIMBACHER G. 2005. 27-53. pp.