Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

II. Közlemények - Módszertan - Műhely - S. Lackovits Emőke: A kislődi Rőthy Mihály vallási néprajzi gyűjtemény

A kislődi Rőthy Mihály vallási néprajzi gyűjtemény S. Lackovits Emőke Kislődön, a romai katolikus plébánia épületében található az a tekintélyes létszámú, a Bakony és a Balaton-felvidék elsősorban német, kis részben pedig magyar népességének római katolikus közösségei népi vallásosságát, szakrális tárgykultúráját reprezentáló gyűjtemény, amelyet néhai Markója László, a Kislődön két évtizedig élő és tevékenykedő plébános hozott létre. Kezdetben csupán szolgálati helyein, a plébániákon (Németbarnag, Vöröstó, Kislőd) lévő vallásos ábrázolások gondos megőrzésére fordított figyelmet, de elfogadta híveitől az általuk megőrzött, de már nem használatos vallásos ábrázolásokat is. Ebből az érdeklődésből született meg egy gyűjtemény létrehozásának a gondolata, olyan gyűjteményé, amely arról árulkodik, hogy milyen vallásos tárgyak jellemezték ezeknek a közösségeknek a hitéletét. 1985-től kezdte meg a teológiai műveltséggel és néprajzi érdeklődéssel rendelkező plébános a népi vallásosság tárgyi emlékeinek és dokumentumainak tudatos gyűjtését, amely még 2005-ben is új tárgyakkal gyarapodott. Ezt az emlékanyagot egészítette ki azokkal a tárgyakkal, amelyeket zarándokútjai során az egyes kegyhelyeken megvásárolt és haza hozott. Ezek azonban jól elkülöníthetők a törzsanyagtól, hisz kvalitásos műalkotások másolatai vagy a szent helyekről származó kövek. Szükségesnek tartom hangsúlyozni azt, hogy ebben a gyűjteményben döntően a német közösségek nagyszámú szakrális emlékanyagáról van szó és ugyanakkor az ö színes, sokrétű, összetett, több középkori elemet is megőrzött vallásgyakorlatukról ugyancsak képet ad ez a gyűjtemény. Veszprém megye kistájaira 1720-1780 között mintegy 43 faluba telepítettek német anyanyelvű telepeseket,

1 akiknek jelentős részét érintette a II. világháború utáni kitelepítés. Ennek eredményeként a legutóbbi népszámláláskor a megye 352 064 lakosából mindössze 3077 fő vallotta csak német nemzetiségűnek magát.

2 Természetesen ennél nagyobb lélekszámú ez a közösség, amelynek vallásos hagyományai részben megegyeznek, részben viszont különböznek a magyarokétól és ez a különbözőség az ábrázolások sokféleségében, középkori gyökerekre visszatekintő típusaiban és az imagyakorlatban, továbbá búcsújárási szokásokban jelentkezik. Mindezekkel a kibocsátó területekhez való kötődésüket fogalmazták meg. Ugyanakkor a Felvidékről kitelepített magyar közösségek vallásos világába is betekintést enged a gyűjtemény, hisz Kislődre ugyancsak kerültek felvidéki magyar kitelepítettek, elsősorban Gömör, Bars és Pozsony megyékből, akik vallásgyakorlatuk tárgyi emlékeit szívesen adományozták a gyűjteménynek. Mellettük a térség magyar katolikusainak vallásos hagyományait, szakrális tárgykultúráját, bár csupán csak töredékesen, de szintén képviseli ez az együttes. Mindezek külön érdekességet, sajátos színt jelentenek a szakrális tárgyak világában. A 2634 db tárgyat számláló, Kislődön őrzött népi vallásosság gyűjtemény tekintélyes létszámú együttese a Közép-Dunántúl, ezen belül döntően a Bakony és a Balaton-felvidék római katolikus közösségeinek vallásos ábrázolásairól, szentkultuszáról, vallási életéről, imagyakorlatáról ad áttekintést, ritka és egyedi tárgyakat is tartalmazva. Külön érdekessége, hogy a térség német közösségeinek szenttisztelete, áhítatgyakorlata és búcsújárásának helyei, iránya, segítségükkel meghatározhatók. A gyűjtemény abban különbözik más egyházi gyüj 1 S. LACKOVITS E. 1984. 8. p. 2 Népszámlálás 2001. 204-213. pp.