Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Papp Andrea: A nemzetiségek szerepe a rudabányai nagyüzemi vasércbányászat első időszakában (1880-1918)

talmazza, de azok egyes esetekben hiányosak, nem minden rovatot töltöttek ki, így az elemezhető adatok összesen 1854 esetben tekinthetők teljesnek. A munkásfelvételi naplóhoz hasonlóan megállapítható a foglalkozási szerkezet, az életkori összetétel, kimutatható földrajzi mobilitásuk, vallási összetételük, a szolgálatban töltött idő és mindez össze is hasonlítható. A társpénztári anyakönyv azonban ennél is többet nyújt, hiszen a feleség és a gyermekek adatainak felhasználásával a családszerkezetről is képet alkothatunk, a házasságkötés időpontjából és a születési évből kiszámítható, hány évesen kötöttek házasságot akkoriban. A születési helyeket megvizsgálva a következő megállapításra jutottam: az 1854 társpénztári tag 8,17%-a (152 fő) érkezett Magyarországon kívülről, amit diagram segítségével is szemléltetek. Ebből jól látható, hogy a legtöbbjük Galíciában született 38% (60 fő), ezt követi Csehország és Horvátország 14—14%-kal, majd Felső-Ausztria 13%-kal, Szilézia 2%kal, aztán Olaszország, Alsó-Ausztria és Románia 3-3%-kal, végül pedig Isztria, Tengermellék, Poroszország, Stájerország, Krajna, Montenegró, Szlavónia (1 fő/1%). (2. ábra) J Csehország ] FelsőAustria ~] Szilézia I Istria Morvaország | ||§ Galícia | Horvátország Románia ] Olaszország | Alsó-Ausztria Krajna ~] Szlavónia | Poroszország Stájerország ~] Tengermellék [ ^] Montenegro 2. ábra A Magyarországon kívül születettek megoszlása az 1890-es társpénztári anyakönyv adatai alapján A két forrást összehasonlítva elmondható, hogy a társpénztári anyakönyv szerint már közel háromszor annyian születtek Magyarországon kívül, mint a munkásfelvételi napló szerint. Az arányok azonban hasonlóak, hiszen ott is Galícia szerepelt az első helyen a megoszlást