Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Papp Andrea: A nemzetiségek szerepe a rudabányai nagyüzemi vasércbányászat első időszakában (1880-1918)

A nemzetiségek szerepe a rudabányai nagyüzemi vasércbányászat első időszakában (1880-1918) Papp Andrea Magyarországon a gazdaság tőkés átalakulásához szükséges gazdasági, társadalmi, törvényi, technikai feltételek a dualizmus időszakára teremtődtek meg. Ebbe a folyamatba kellett beilleszteni a bányászatot, amely az ipar számára nyersanyagot és energiát biztosít. A bányászati tevékenységet részletesen az 1854. évi osztrák bányatörvény szabályozta, amelyet bizonyos kiegészítésekkel egészen 1945-ig alkalmaztak.

1 A bányászat eleinte kisüzemi jellegű volt, és az őstermeléshez számított. Ebből következőn a bányászokat sokáig az őstermelőkhöz sorolták, ugyanakkor munkájuk ipari jellegű volt. A gyári munkásokhoz hasonlóan a területi koncentráció jellemzi őket, hasonló munkafeltételek és életkörülmények között dolgoznak, amely tényezőknél fogva az ipari munkássághoz tartoznak.

2 Az ipari munkásságot többféle szempont szerint lehet tagolni: szakértelem, nemzetiségi, vallási hovatartozás, életkor, életmód stb. Rudabánya területén természeti adottságainak köszönhetőn kisebb-nagyobb megszakításokkal az újkőkortól napjainkig bányászati tevékenység folyt. A település neve is sejtteti, hogy múltja szorosan kapcsolódik a bányászathoz, nevének előtagja a „Ruda" szláv eredetű szó, jelentése 'érc, vasérc'. A középkorban viszont réz- és ezüstbányászatának köszönhetően bányavárosi rangot vívott ki (14. sz. közepe), majd később, 1487-ben tagja lett a hét felső-magyarországi bányaváros szövetségének. A 16. században, a törökdúlást követőn Rudabánya elvesztette bányavárosi rangját, és jobbágyfaluvá süllyedt, a szendrői uradalom részévé vált. Mindez visszahatott a bányászatra is, a bányamüvelés sem volt folyamatos, a 19. század végéig csak kisebb próbálkozások történtek kisüzemi keretek között a réz és vasérc kitermelésére. A nagyüzemi vasércbányászat megindítása gr. Andrássy Manó (Emánuel) (1821-1891) (1. kép) felvidéki vasgyáros nevéhez kötődik, aki osztrák tőkések bevonásával 1880. február 4-én a witkowitzi 1 TÁRKÁNY SZŰCS E.-RADNAY J-KISS L. 1970. 37. p. 2 RÉZLER GY.1945. 36. p. 1. kép gr. Andrássy Manó (Emánuel) (1821-1891)