Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

VI. Könyv- és folyóiratszemle - Vanitatum vanitas. Veres László: Üvegművességünk a XVI-XIX. században (Peterdi Vera)

történeti hangsúlyaival: a hutaüveg-készítés korszakos koncentráltságával, ipar-és technikatörténeti önálló blokkjaival, az írott és tárgyi forrásokra alapozottsággal, a történelmi jelentőségű tárgyi emlékanyag kiemelt szerepeltetésével, valamint a muzeológiai szempontok érvényesítésével: önálló tárgycsoport-rendszer fejezettel, művészettörténeti-esztétikai megközelítést lehetővé tevő stílustörténeti elemzésekkel, alkotók és műhelyek bemutatásával. Hét fő fejezete e szempont szerint a következőképpen követi egymást: Az üvegmüvesség történetének kutatása (1), Az üvegipar kialakulása és fejlődése a XVI. századig (2), Az üveggyártás kiteljesedése a XVI-XVII. században (3), Az üveggyártás virágkora (4), Az üveghuták termékeinek formai, funkcióbeli sajátosságai és díszítményei (5), A hagyományos üvegkészítéstől a gyáripari termék-előállításig (6), Kísérletek, felzárkózási törekvések a meghatározó európai stílusirányzatokhoz a XIX. században (7)

11 Más-más hangsúllyal természetesen, de minden fejezetben megjelennek a főbb társtudományok, tudományágak adatai, eredményei, következtetései is. Veres László jól tudja, hogy a komplexitás, a téma minél sokoldalúbb körüljárása együttesen adhat egzakt eredményt. Csak egy-két példa: a nyelvészeti elemzés (etimológia) vagy az üveghuták ipartörténeti feldolgozása, középkori üvegek esetében régészeti ásatások, illetve leletkataszterek, korpuszok közlése a nehezen attribuálható üvegtárgyaknál konkrét segítséget nyújthat mind a tárgy alakjára, keletkezési idejére, felhasználási, készítési helyérc, mind terjedési útvonalára vonatkozóan. Másik: a változások irányának, törvényszerűségének vizsgálatával megállapítható, hogy az iparművészeti változások a képzőművészetinél gyorsabbak az üveggyártás esetében is, jobban, előbb követik a gazdasági-társadalmi változásokat (azokkal szorosabb kapcsolatban lévén), vagy hogy a változások által tükröződhetnek bizonyos meghatározó társadalmi csoportok tárgyi igényei is - gondoljunk az egyházra vagy az arisztokráciára. A kötetet rövid előszó vezeti be, amelyben a szerző az üveg sokoldalúságáról tesz tanúbizonyságot. Először a mesék világába, az „üveghegyen túlra" röpít bennünket, hogy bemutathassa az üveget titokzatos, különleges oldaláról. A folytatásban azután megismerjük a felnőttek világában betöltött szerepét is, a hasznos, nélkülözhetetlen, jellemzően átlátszó mesterséges anyagot. A nagyobb múltú anyagféleségek közé tartozik: öt évezrede ismert. Sok idő telt el azonban addig, mire minden társadalmi réteg számára általánosan elérhetővé váltak a belőle készült tárgyak. Ezt az utat mutatja be a könyv. A nyitó fejezet, a műfaji elvárásoknak megfelelően, az üvegmüvesség kutatástörténeti

12 áttekintése. Talán kifejezőbb lett volna „Az üvegmüvesség kutatástörténete" cím a jelenlegi „Az üvegmüvesség történetének kutatása" helyett. Egyáltalán nem „szokásos" azonban, hogy mindennek keretéül a szerző a magyar múzeumok üveggyűjteményeinek szervezetiszerkezeti kialakulását, arculatváltásait, feldolgozottsági állapotát, s ez utóbbi kapcsán a muzeológus szerepét-felelősségét választja. A különböző szakterületek kutatói számára ugyanis nélkülözhetetlen lenne a múzeumok gyűjteményi anyagának ismerete, hiszen a tudományos feldolgozások forrásául használt tárgyak az esetek nagy részében múzeumok anyagaként maradtak fenn (vagy nagyobb magángyűjtemények esetében előbb-utóbb oda kerültek/nek). A lényegre tapint rá Veres László, amikor a magyar üveggyártás külföldi elemzésekben, publikációkban való, általa is tapasztalt mellőzöttsége kapcsán - ennek okait keresve - a következőképpen fogalmaz: „A magyar üvegipar külvilág előtti ismeretlensége az üvegtörténeti kutatásunk általános helyzetéből is következik. Az ismeretlenség oka köz11 A kötetben nincsenek a fejezetek megszámozva, Ez elegánsabbá tette a külalakot, de nehezebben kezelhetővé a könyvet a recenzens számára. 12 A téma már régebben is foglalkoztatta a könyv íróját: 1983-ban megjelentetett egy tanulmányt „Az üvegtörténeti kutatások helyzete Magyarországon" címmel a Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményeiben (21. kötet), 21-26. pp.