Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)
II. Közlemények - módszertan - műhely - Gál Éva: Drágakövek és utánzatok muzeológus szemmel
„Drágakőnek számítanak mind a megcsiszolt kövek, mind pedig az adott ásvány természetes kristályai, illetve annak darabjai. Egyértelműen a felhasználásra utal az „ékkő" fogalom, amelyen kizárólag a megmunkált, tehát csiszolt és fényesített, foglalt vagy foglalatlan, vagyis ékszerkészítésre alkalmas köveket értenek. Vannak természetesen olyan kivételek, amelyek nem illenek bele ebbe a meghatározásba: ha pl. megmunkálatlan moldavitokat, mint ahogy ez az utóbbi időben gyakran megesik, eredeti alakjukban, vagyis megmunkálás nélkül használnak ékszerkészítés céljára." 4 Úgy gondolom, ha korrekt mütárgyleírást kell készíteni (leltárkönyv, leírókarton, műtárgykölcsönzéshez, biztosítás kötéséhez állapotleltár részletes leírással, értékmeghatározással stb.) akkor az „ékkő" fogalom túl általános, semmitmondó, ilyenkor konkrét meghatározás lenne szükséges a műtárgyba foglalt kövekre is. Színes kő / színes drágakő A drágakő kereskedelem használja ezt a kifejezést, a gyémánt kivételével az összes többi drágakő ide sorolható. (Egyébként a gyémántok is lehetnek színesek!) Múzeumi tárgyleírásokban nincs értelme használni, hiszen túl általános fogalom. 5 Karát A drágakövek tömegmértékegysége a karát (= carat), jele: et. A karátsúlyok egységesítésével, az ún. metrikus karát bevezetésével 1907 óta az átszámítás: 1 ct = 0,2 g. A drágakövek tömegét törtszámmal, vagy tizedesszámmal is meg lehet adni, utóbbi esetben századpontossággal kell megadni az értéket. (Ha méréseket végeztetünk valamilyen okból, követeljük meg ennek betartását, pontos, precíz adatokat fogadjunk csak el!) Ezt a karátértéket nem szabad összetéveszteni az aranytárgyak finomságát meghatározó karáttal, amelynek jele: kt. (Ebben az esetben pl. a 18 karátos arany elnevezés arra utal, hogy a 24 részre osztott egészből 18 egység a színarany tartalom, és 6 egység a különféle ötvözőanyag-tartalom. Vagyis a nemesfém és az ötvözőanyagok arányát mutatja meg a számérték. 6 ) Briliáns A köznapi használatban a briliáns szót gyakran azonosítják a gyémánt fogalmával, de tudnunk kell, hogy a briliáns nem egy drágakő neve, hanem egy csiszolási formát jelöl. Mégpedig olyan csiszolási formát, amelyet hosszú évszázadok alatt alakítottak ki azzal a céllal, hogy a gyémánt optikai-fénytani tulajdonságait (ragyogását) a lehető legjobban érvényre juttassák. Természetesen gyakori az is, hogy másfajta drágaköveket briliáns formára csiszolnak, ezért a briliáns szó mellé mindig oda kell tenni a drágakő (vagy utánzat) megnevezését is, pl.: briliáns csiszolású hegyikristály. (A csiszolási formák felismeréséről később lesz szó, 1. ott bővebben a briliáns ismérveit.) Drágakőutánzatok A drágakövek használatával egyidős utánzataik készítése is. Már az ókorban is gyakran készítettek pl. üvegutánzatokat, manapság pedig az utánzatok óriási számával és a legkülönfélébb anyagokkal találkozhatunk. Az utánzatok minősége is sokat javult, így ma már csak laboratóriumi körülmények között dolgozó szakemberek tudják egyes fajtáik azonosítását elvégezni. A gyors technikai fejlődés, a piac igényei, a gyártó cégek versenye egy „ördögi 4 BAUER, J.-BOUSKA, V.-TVRZ, F. 1989. 8. p. 5 Olvastam olyan irodalmi adatot is, amely szerint az achátok sem tartoznak a színes drágakövek csoportjába. 6 Megjegyezzük, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia területén 1867. január 1-től a karát értéket felváltotta az ezrelékes számítás, így pl. aranytárgyak esetében a 22 kt=916%o-nek, a 18 kt=750%o-nek, a 14 kt=585%o-nek felel meg. Természetesen az ezüst finomságát jelölő lat-ot is az ezrelékes számítás váltotta fel.
