Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

I. Tanulmányok - Gyulai Éva: Kultusz és valóság - Rákóczi-relikviák egyházi gyűjteményekben. A felsővadászi Rákóczi-casula és a jezsuiták homonnai kollégiumának Escobar példánya

A felirat elsősorban a fejedelemre és a rejtélyes Nyári M.-re, másodsor­ban Rákóczi hitvesére utal, Felső­vadászra azonban nem. Egyébként sem a hagyomány, sem a tények nem kötik Felsővadászhoz a miseruhát, hiszen a falu neve csak a fejedelem praedicatu­maként szerepel. Nem zárhatjuk ki, hogy a plébániaalapító Liber Baro vagy környezetének egyik tagja meg­láthatta a casulát valahol, s eszébe ötlött, hogy éppen Felsővadászon, a felsővadászi Rákócziak ősi fészkében kívánják a katolikus vallásgyakorlatot feléleszteni, nem is gondolván arra, hogy a Mesko család éppen a Rákócz­itól elvett birtokokat nyerte udvarhű­ségejutalmául. A Rákóczi-hagyományt tekintve azonban a felsövadászi casulában a fe­jedelem életének, életvitelének több jellemző aspektusa manifesztálódott, a vadászat iránti szenvedély, a napi misehallgatásban és magánáhítatban is megnyilvánuló mély vallásosság; a kivételes technika és gazdag ornamen­tika ugyanakkor a pompakedvelő ba­rokk fejedelem alakját is felidézheti. A Rákóczi-casula kultuszához minden bizonnyal az is hozzájárult, hogy 1769-ben Felsővadászra, a Rákócziak ősi birtokára kerül, s bár a Mesko család a Rákóczi-szabadságharc alatt a császár oldalán állt, felsővadászi birtok­osként, s még inkább kegyúrként ápolta az elődök, a Rákócziak kultuszát. Ráadásul ennek a birtoknak a 19. század elejétől új földesura, az egyháznak új kegyura lesz Vay Ábrahám személyében, s a Vay családban minden bizonnyal élő hagyomány volt a Rákóczi-szabad­ságharc és a fejedelem emlékezete. Hogy valóban így volt, igazolja, hogy Vay Tihamér gróf, a felsővadászi kastély lakója és a birtok ura, valamint az egyház patrónusa 1903-ban a Rákóczi-ereklyekiállításon eredeti kuruc-kori, Vay Ádámtól származó okleveleket állított ki Kassán a város nagyközönsége és az ország közvéleménye előtt. 62 A Mindszenti plébánia Escobar-példánya A 18. század elején, a felsővadászi plébánia alapítása előtt több mint 50 esztendővel, Miskolcon, a diósgyőri koronauradalom mezővárosában már létrejött a katolikus egyház, mégpedig az egykori középkori eredetű Mindenszentek-ispotály zsellémegyedében, Mind­szenten. Bár a zscllérutca a tapolcai apát földesúri joghatósága alatt állt, a templom és 62 4/147. 11. Rákóczi Ferencz diplomája Vay Ádám részére. Munkács, 1707. aug. 2., 4/150-151. II. Rákóczi Fe­rencz oklevele Vay Adám részére. Munkács, 1703.; II. Rákóczi Ferencz oklevele Vay A dám részére. Kelt Tokaj melletti táborban. 1703. október 27. Kiállítja: Gróf Vay Tihamér. A kassai Rákóczi-ereklye kiállítás lajstroma. 1903. 131. p. //. kép Mónyoki Adóm: II. Rákóczi fejedelem feleségének arcképe, 1707.

Next

/
Oldalképek
Tartalom