Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)
I. Tanulmányok - Gyulai Éva: Kultusz és valóság - Rákóczi-relikviák egyházi gyűjteményekben. A felsővadászi Rákóczi-casula és a jezsuiták homonnai kollégiumának Escobar példánya
mer. A gyászmisékre szolgáló casula feltehetően elhasználódott, hiszen az 1845. évi inventárium említi azt is, hogy egy új fekete miseruhát nem sokkal korábban Vay Ábrahám adományozott birtoka egyházának. A Rákóczi-miseruháról csak 1851. évi leltár megjegyzéséből derül ki, hogy II. Rákóczi Ferenc fejedelemhez kapcsolható, a 7 db hétköznapi, különböző színű casula egyike ugyanis Rákóczi fejedelemé, s a vörös bőrön aranyos festett virágokkal díszes darab „nagy ritkaság". 21 Ugyanezen év őszén ismét összeírták a kegyszereket, köztük a „Rákóczi Ferenc fejedelemtől való, bőrből" készült miseruhát is. 22 1876-ban a 6 hétköznapi miseruha mellett írják össze a Rákóczi-félét, amely az összes között a legrégebbi, s zárójelben, más írással azt is megjegyzik róla, hogy szarvasbőrből készült. 23 20 évvel később Abaúj-Torna vármegye említett ezredévi monográfiájában ezt a szarvast már Rákóczi lőtte, és őz lett belőle. A felsővadászi plébánia A Rákóczi-miseruha provenienciája felveti a felsővadászi római katolikus plébánia eredetének és alapításának kérdését, hiszen, mint láttuk, a casula az alapítástól kezdve a plébánia tulajdonában szerepel. A középkori Felsővadász a 16. század elején lett Rákóczibirtok, s a nagy birtokszerző, a szendrői majd egri várkapitányságtól a borsodi főispánságon keresztül Erdély fejedelemségéig jutott Rákóczi Zsigmond vette fel a falu nevét praedicatumába. A katolikus egyház az Abaúj vármegyei Felsővadászon is elvesztette pozícióit a 16. század második felében, egyébként a Rákócziak is reformátusok lettek, s így a középkori templom is a hitújítás híveihez került. Feltehetően a főúri patrónusok is hozzájárultak, hogy a neves prédikátor, Athinai Sámuel Felsővadászon szolgált 1602-1603-ban (talán még tovább is), ekkor készült az abaúji református egyházmegye látogatási jegyzőkönyve, amely szerint tanító is működött a faluban. 24 Katolikus plébánia a 17. században nem működött Felsővadász környékén, Rákóczi 1705-ben a szécsényi országgyűlés végzései alapján Abaúj vármegyében két templomot adatott vissza a katolikusoknak, az enyickeit (Mesko-birtok!) és a főnyit. 2- Az utóbbi Rákóczi-birtok, s nem messze van Felsővadásztól. A felsővadászi katolikus templomot 1801-ben akkori kegyura, Mesko Vince báró felújította, s az újonnan kifestett szentélyre egy chronostichont helyeztetett el templomépítő elődei, Ferenc fejedelem (!), illetve anyja, Mesko Jakab ifjabb báró (1801-ben egyébként már nem élt) felesége, Dessewffy Borbála grófnő emlékére (9. kép): 26 21 Casulae diversi coloris pro usi bus quotid(ianis) cum upper tinentiis. Principis Rákóczy stóla destituitur, in pelle rubra aureis floribus distincta magna raritas. A A Cass Felsővadász - Acta Parochiae Inventoria 1851. Jan. 16. 22 Casulae diversi coloris pro usibus quotidianis 7. Una in pelle a principe Fran(cisco) Rakottzy. AA Cass Felsővadász- Acta Parochiae Inventaria 1851. okt. 4. 23 Casulae feriales diversi coloris 6, praeter has 1 casula antiquissiina Rakózyiana (ex pelle cervina). AA Cass Felsővadász - Acta Parochiae Inventaria 1876. jan. 1. 24 DIENES D. 2001. 144-145. pp. 25 Rákóczi Tükör 1973. II. 164-165. pp. 26 Die 11-a 9-bris finita pictura ex toto in sanctuario, ita, ut jam 29-a 8-bris scriptum sit Chronosticon in interior i parte sanctuarii, unde cognosci eclesiolam hancce sub principe /Francisco/ Georgia Rakótzy prius 1601 aedificatam ac tandem per Calvinisias usuatam et desolatam ac pro zelo illustrissimae condam comitissae Barbaráé Dezsöjj consortis L(iberi) B(aronis) junioris Mesko e ruderibus iterum restauratam donee per illustrissimum filium ejusdem comitissae ad splendorem reduceretur Vincentium quippe Mesko, carmen sic sonat... ProthocolIum. 1801. év. Felsővadászi R. Kat. Plébánia irattára
