Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

I. Tanulmányok - Gyulai Éva: Kultusz és valóság - Rákóczi-relikviák egyházi gyűjteményekben. A felsővadászi Rákóczi-casula és a jezsuiták homonnai kollégiumának Escobar példánya

9. Meskó Jakab chronostichonja a felsővadászi jegyzőkönyvben, 1801. Felsővadászi R. Kai. Plébánia irattára. SAECVLA BINA MANET FRANCISCO PRINCIPE SITA EXCITAT HANC GENITRIX FILIVS ALTE IVVAT.

27 A fclsövadászi egyház prothocollumába bejegyzett, s a szentély faláról azóta eltűnt disztichon formában megverselt chronostichon (M + CCCCCC+ LLL+ XX +VWV+ LÏÏIIIIIIII = 1801) a templom (első vagy legrégibb) építőjének egyértelműen Ferenc herceget/fejedelmet nevezi meg, de az eseményről a plébánia jegyzőkönyvébe írt bejegyzésben már áthúzták a Ferenc nevet, s kicserélték Györgyre. Az ifjú, s Magyarország történetét ezek szerint kevéssé ismert báró ugyanis kétszáz évvel korábbra, 160l-re tette II. (vagy I.?) Rákóczi Ferenc fejedelemségét. A kegyúr faluja hagyományából tudhatta, hogy a templom (át)építése 1601-ben ment végbe (erre egykor felirat is emlékeztetett a templomban), s a templomalapítást a Rákóczi család legnevesebb tagjához, az egyébként szintén katolikus Ferenchez kötötte, akinek neve így tévesen került be a chronostichonba; a plébános azonban tudta, hogy 200 évvel korábban semmiképpen sem élhetett Ferenc fejedelem, ez a Rákóczi Györgyök kora volt, így javította ki a nevet. Az 1769. évi canonica visitatio is említi ezt a zavart a templom múltját tudakoló kérdésre adott válaszban. A jegyzőkönyvben az áll, hogy a templomot a falán lévő felirat tanúsága szerint 1601-ben Rákóczi György emelte. Az akkori plébános azonban nem tudja pontosan, melyik Rákóczi építette, katolikus volt-e, vagy protestáns, ezt is, azt is beszélik ugyanis, a templom formája azonban katolikus alapításra mutat, igaz a kálvinisták elfoglalták és 32 évig maguknál tartották a templomot.

28 Mivel I. Rákóczi György erdélyi fejedelem 1593-ban született, ő semmiképpen sem lehetett az a kegyúr, aki 1601-ben (újjá)építette a templomot. A családban a György nevet már a 16. században is viselték, így nevezték Rákóczi János fivérét, a felsővadászi birtokot, s így a praedicatumot is szerző Rákóczi I. Zsigmond másik gyermekét, aki azonban 1573-ban meghalt,

29 egyébként ő volt az apja az 1607-ben báróságot szerzett Rákóczi Lajos aranysarkantyús vitéznek és császári generálisnak, aki 1612-ben, 40 éves kora körül halt meg,

30 s nagybátyja az 1601-ben még csak 8 éves forma gyermeknek, a későbbi I. Rákóczi Györgynek. A 17. század legelején egyetlen felnőtt korú Rákóczi György élhetett, Rákóczi III. György, Rákóczi András fia, a család köznemesi ágának tagja, akinek gyermekei 1618-ban a Zemplén megyei Rákócon osztályt tesznek örökségükön.

31 Ezért nem zárhatjuk ki, hogy 1601-ben ő volt az, aki a fel27 Két évszázada van meg a Ferenc fejedelem által épített [egyház], s ezt az anya újra fölépíti s fia is erősen támogatja. 28 Hic loci F. Vadaszini extat Ecclesia Anno prout videre fuit in parie te 1601, ex lapide a Georgio Rákóczy erecta. Eo tum cid sancto fuerit dicata non constat cum nec idfieri possit pro certo a quo Rákóczio erecta sit, utrum ab orthodoxo vel heterodoxo, cum duorum sit fama, interim tarnen major ratio stat pro orthodoxo cum normam catholicae ecclesiae praeseferat, insuper auditus a Calvinistas possessam fuisse per 32 annos. (1769) AA Cass Distr. Vol. 12. 29 KERESZTES K. 1928. 92. 30 NAGY I. 1857-1868. V. 603-604. pp. 31 KERESZTES K. 1928. 52-55. pp.