Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

I. Tanulmányok - Gyulai Éva: Kultusz és valóság - Rákóczi-relikviák egyházi gyűjteményekben. A felsővadászi Rákóczi-casula és a jezsuiták homonnai kollégiumának Escobar példánya

és festett díszítésű casula, arany alapon egykor vörös, kék, zöld és ezüst színnel festve, nagy, szimmetrikusan elhelyezett stilizált barokk mustrával (5. kép). A bőr díszítésének technikája: dúccal nyomott, poncolt, festett, aranyozott és ezüstözött.

12 Az ismeretlen eredetű műtárgy hossza 196 cm, legnagyobb szélessége 63 cm. Ha a méreteket összevetjük a felsővadászi viselettel (hossz: 94+100,5 = 194,5 cm szélesség 61/65 cm), meglepő egyezést találunk, igaz, a casulák méretét nem kell az egyes személyekhez igazítani, mint a „civil,, viselet darabjait. 5. kép Bőrből készült casula, 18. század közepe. IM Kisgyűjtemények Osztály 13.634. (Fotó: Gyulai Éva) A méretnél azonban még szembetűnőbb a mustra és az elrendezés minden kétséget kizáró hasonlósága, sőt egyezése. Mindkét viseleten széles ezüst poncolt keretezés van, s a casula elejének közepére hasonlóan keretezett téglalapot festettek. A díszítés programja teljesen megegyezik, a fő motívumok hasonlóak (akantuszlevelek, tulipánok, rózsák, gránátalma), kisebb szín- vagy kompozícióbeli eltéréssel (két/háromtulipános csokor, ezüst/vörös akantuszlevél-pár stb.) ugyanott helyezkednek el. A legfőbb eltérés, hogy az Iparművészeti 12 Iparművészeti Múzeum - Kisgyűjtemények Osztály, Ltsz.: 13.634. A casula kiállítva Tihanyban 1963 júniusában és a „Művészet és mesterség" c. állandó kiállításon. A műtárgy felkutatásában és azonosításában Nagy Györgyinek mondok köszönetet.