Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Bagi Gábor: Szolnok a Rákóczi-szabadságharcban. Egy történeti hagyomány hiánya és ami mögötte van

A várőrség kijelölése már ekkor nehézségeket okozott. Április 7-én Rákóczi azt írta, hogy Perényi brigadéros nem küldhet hajdúkat Murányba, mert mindre szükség lesz Szolnoknál. Ugyanakkor Esterházy Dánielnek meghagyta, hogy Csajághy, Berthóti és Limprecht elszéledt hajdúit a régi szolnokiakkal gyűjtse egybe. Április 20-án Jan Groczkinak 60 gyalogosa volt itt, aki mellé még százat rendelt Egerből. Károlyi Érsekújvárról Limprecht és Csajághy ezredei maradékát, továbbá Radies András zászlóalját küldte Szolnokhoz, ahová 21-én meg is érkeztek.

41 Rákóczi április 20-án adhatott parancsot a bevonulásra, amikor szabályozta a hadak füvelését, Szolnok biztosításának rendjét, és a Jászságban gyűjtött élelem ide szállítását.

42 Úgy vélte, a munkát egy hónap alatt elvégezhetik, ám alaposan tévedett. Még október elején is dolgoztak. Már a berényi élelmiszerraktár átköltöztetése sem ment könnyen. A fejedelem május l-jén meghagyta, hogy ehhez a Jászságból gyűjtsenek szekereket, bár azt a lovasok által is elhozhatónak ítélte. Mivel az Eger környéki falvak a pestis miatt jórészt néptelenek voltak, Szolnok védelmére Esterházy Antal tábornagy hadait is lerendelték. Rákóczi megírta neki, hogy Szolnok felépítése a legfontosabb, előtte a dunántúli támadást sem lehet elkezdeni. A Jászberényből vett szárazmalmot, és a tiszacsegei kompot is lehozták, sőt júniusban Károlyi seregét is ide rendelték, a tokaji komppal együtt. A munkások és katonák élelmezése a Jászságot és Pest-Pilis-Solt vármegyét terhelte. Május közepén Esterházy ez utóbbitól a hátralékos lisztet követelte, s haddal fenyegette.

43 A munkák elhúzódásában több tényező is közrejátszott. Június elejére az élelem jórészt elfogyott, aratásra a munkások zöme haza ment. Esterházy a hadak bomlásáról tudósított, s hogy egyesek labancnak álltak. 0 a tiszántúli jobbágyok ide vonását is javasolta, mivel a pestiekkel és hevesiekkel két hónap múlva sem lesznek készen. Ekkoriban a karósáncok beállítását végezték, miután Károlyi Sámuel hídmester június közepén a tiszai hidat átkötötte. Emellett a hajók építése is folytatódott.

44 Június elején Ordódy György helyett Szemere László brigadéros vette át a Duna-Tisza közi hadak vezényletét, ami változásokat hozott az őrség összetételében. A szolnoki gyalogság Perényi ezredéhez került, aki csak 15-20 embert hagyott itt. Az építkezés új vezetőjének, Csajághy János (1673-1712) brigadérosnak a saját ezredéből kellett gyalogságot küldeni. Feltehetően a jászságiak maradtak, mivel utóbb 3 századukat említik itt. Júliusban Rákóczi azt írta Szentmiklósi Nagy János jász kapitány, kuruc ezredesnek, hogy bár ő a szolnoki parancsnok, de erődítési ügyekben Csajághy szava dönt. Csajághy kinevezését a munkálatok lassúsága indokolta, de kitűnt, hogy a hadmérnök sem állt feladata magaslatán. Az Egerből várt ágyúk nem érkeztek meg, viszont - feltehetően a dunántúli hadjáratra - a szolnokiakat ekkorra már elvitték.

45 Csajághy ezrede érkeztével jórészt a Három Város élelmiszeradója növekedett. Július 12-én Szolnokról 600 kila liszt, 200 mázsa hús, 300 ló alá való pokróc egy héten belüli beszolgáltatását rendelték el Markó Balázs szolnoki prófuntmesternek. Ha könnyebb, szerdán és szombaton 6-6000 kenyeret hozzanak, a vágómarhát a következő szombatra. Utóbb csizmák, lepedők, nyergek és szerszámok is érkeztek innen, míg a költségeket részben Pest megye adója fedezte.

46 Július 13-án a regiment 500 hajdúja megérkezett Szolnokra, de már az első éjjel 50-en megszöktek. Rákóczi parancsára a létszámot a környékről kellett pótolni. Csajághy 20-án Perényi 150 hajdúját Egerbe küldte, de saját ezrede a 41 AR. III. 92., 104., 242., 391. p. 42 AR. III. 240-241. pp. 43 AR. III. 104,253-263. pp., 266-268. pp., 424. p., BÁNKÚTI I. 1996. II. 777. p., PPS. V. 257. p. 44 AR. III. 115-118,440. p., BÁNKÚTI I. 1996. II. 782-783. pp., 796-798. pp. 45 AR. III. 280-283. pp., 465. p., BÁNKÚTI I. 1996. II. 791., 822-823. pp. 46 PPS. V. 275. p., BÁNKÚTI I. 1996. II. 815-816. pp.