Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Bagi Gábor: Szolnok a Rákóczi-szabadságharcban. Egy történeti hagyomány hiánya és ami mögötte van

Betetőzésként augusztus folyamán Rabutin de Bussy hadai Debrecenből a Nagykunságon át vonultak Szegednek, majd onnan Szolnoknak. Ez a hadmenet a Tisza mindkét oldalán hatalmas népvándorlást indított el, még a Három Város lakói is a Mátráig futottak. A császáriak kassai felvonulásukkor a Jászság keleti felét is felégették.

31 Szolnok újra császári kézen (1706 szept-1707 eleje) A Szolnok megerősítésével kapcsolatos kuruc törekvések nem hoztak komoly eredményeket. Már Herbeville 1705 őszi hadjáratakor kevesen múlt a vár eleste, de egy évre rá a szerencse sem segített. Német szökevények már 1706 augusztus közepén jelezték, hogy az Erdélyből kivonuló császári erők Szolnok elfoglalását is tervbe vették. A hó végére Bercsényi és Károlyi csapatai Szolnok környékérc vonultak, de nyílt csatát kerülvén nem egyesültek. A kuruc portyák azonban nem állították meg a felvonuló ellenséget, s Bercsényi is képtelen volt dönteni. Végül Károlyi szeptember 1-2-án (Rákóczi parancsára?) a reguláris ostrom kivédésére alkalmatlan erődöt a várossal, hídjaival, a felhalmozott munícióval és élelemmel együtt felégette, az oda rendelt 100 kocsi (400 fő) jász gyalogot pedig haza küldte. A maradék őrséget Hatvanba helyezték, bár novemberben a Duna-Tisza közén is említettek két szolnoki századot (talán lovasokat). A polgári lakosság bizonnyal a Három Város népével menekült északra.

32 A császári had már 4-én bevonult Szolnokra, tábora két oldala a Zagyva és a Tisza lett. Hamarosan Szegedről hajók is érkeztek. A kuruc portyák most sem hoztak jelentős eredményt, de a foglyok elmondták, hogy Rabutin mérnökeivel és katonáival egy hétig dolgozott a váron, hogy oda állandó őrséget helyezzen, a Három Város és a Jászság hódoltatására. A kuruc hadvezetést a hírek aggodalommal töltötték el. Rákóczi már 7-én jelezte Bercsényinek, hogy Szolnok megerösitéséből sok baj lehet, ezért Rabutin elvonultával azonnal vissza kell foglalni.

33 Miután 10-én a császári főerők északnak indultak, Rákóczi Andrási György alá akarta rendelni Perényi Miklós, Ecsedi János és Eöllyüs János hajdúit, a szolnoki gyalogsággal, amit a császári őrség ellen elegendőnek ítélt. A kuruc támadás azonban meghiúsult, talán mert az őrség az eredetileg jelzett 100 gyalogosnál jóval erősebb volt. Szeptembertől (vagy novembertől ?) Michael Degano, a Tollet gyalog regiment alezredese vezetésével 500 gyalogost (az ezred egyik zászlóalja?) említettek itt, de mások szerint még 2-300 rác lovas is az őrséghez tartozott. Ezek folytatták az erődítési munkákat, sőt két hidat is vertek.

34 Kassa sikertelen ostroma után Rabutin délnek fordult, majd november elején Csegénél és Tiszafürednél átkelt a Tiszán. Innen hajókon és tutajokon csapatokat bocsájtott le Szolnokig, míg maga a Nagykunságon át Debrecenbe vonult. November közepén a lehajózott német kontingens Szolnoknál és a vezsenyi szögben állt. Szolnok további erősítését Rákóczi nem tudta megzavarni. A helyzetet Rabutin oldotta meg, aki 1707. január 2-én Debrecenből Budának indult. 11-én előhadai Szolnok alatt nyargalóztak, s pár nap múlva a várat lerombolta, az őrségét pedig kivonta. Lépését a császári ármádia súlyos veszteségei mellett bizonnyal az élclemhiány indokolta, ami az Alföld pusztulásával következett be.

35 31 BAGI G. 2004. 1-8. pp. 32 AR. I. 223-227. p.. uo. V. 218-220. pp., SZALAY L. 1868. 168. p., THALY K. 1868. 149-150. pp., BÁNKÚTI I. 1996. I. 323. p. 33 AR. I. 610. p., Uo. V. 233-237. pp., SZALAY L. 1868. 169. p. 34 AR. I. 612-613. p., Uo. V. 240 244. pp., HORNYIK J. 1868. 696. p., THALY K. 1868. 153-155. pp.. BÁNKÚTI I. 1996. I. 335. p., Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár, Tóth Dezső-féle hagyaték (Császári oltalomlevél a tiszakürtiek részére, 1706. december 21.) 35 AR. I. 647-8. p., KO. V. 544. p., THALY K. 1880. 31-32. pp.