Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Bagi Gábor: Szolnok a Rákóczi-szabadságharcban. Egy történeti hagyomány hiánya és ami mögötte van

Szolnok lerombolásának következményei (1707-1709) 1707 elején Károlyi még számolt a szolnoki vár ismételt megerősítésével, és Rabutin elvonulása után a helyreállításra a Három Városból munkásokat rendelt. Február végén Litteráti János Károlyinak itt még hajókat is készített. Utóbb azonban felhagytak az építkezéssel, bizonnyal a költségek, és a munkások hiánya miatt. Tudtunkkal három évig a település puszta volt, bár némi népesség esetleg maradhatott itt.

36 A szolnoki vár és őrsége hiányát a rác portyák szaporodása jelezte. Már áprilisban feldúlták Kecskemétet, míg a nyáron Heves megye panaszolta, hogy tiszántúli részén kevés vetés maradt, a marhák zömét a német elvitte, a rácok pedig a Tiszán áttörve a nagykörüiek és kőtelkiek marháit hajtották el. A helyzet a trencséni csatavesztés után csak rosszabbodott. 1708. szeptember 11-én Nagykőröst a rácok megtámadták, és az állatok zömét elvitték. Október elején újra támadták a Három Várost, míg egy 200 főnyi csapat Szolnoknál átkelve Jászalsószentgyörgyre támadt. Itt 20 embert megöltek, sokakat rabságba vittek, az állatokat elhajtották.

37 1709 februárjában 200 rác rátört Jászladányra, „feles embereket levágott, 18 rabot elvitt, templomját felverte, külső belső jószágát, kivált lovait szabad prédájára fordította." Eztán feldúlták Jászalsószcntgyörgyöt és Jászkisért is. Májusban Ceglédet érte súlyos támadás, 63 halott és 40 sebesült mellett 18 főt vittek el rabláncra fűzve. Augusztus közepén TökölyPopovics János rác ezredes a Jászsággal együtt Jászberényt is felverte, és a templomokat is kirabolta. Novemberben már Heves, Átány és Erdőtelek fcldúlásáról érkeztek hírek.

38 Szolnok megerősítése 1710-ben Rákóczi 1710 elején erőit a Jászságban vonta össze, hogy Érsekújvárba utánpótlást vigyen. A romhányi csata nyomán ezt sikerült is elérnie, ám az ütközet igazolta, hogy a kuruc hadsereg nem ellenfele a császári ármádiának. Erre a fejedelem Szolnok, Jászberény, Hatvan és Gyöngyös megerősítését, és az ellenség e várvonalon történő megállítását határozta el. Március 2-án azt írta Bercsényinek, hogy Jászberényben könnyű egy Szolnokhoz hasonló erődöt építeni, míg 5-én Szolnok kapcsán jegyezte meg, hogy kisebbre kell készíteni, mint volt. Úgy vélte, 200 hajdúra kell méretezni, ami elég a Tiszántúl és Eger biztosítására a rácok ellen. Jászberénybe is 200 főt befogadó sáncot tervezett, ami rendes ostrom nélkül nem bevehető. A méretek csökkentésében a hiányzó - pestis által megtizedelt - munkaerő mellett a kuruc gyalogság megfogyása is szerepet játszott. 7-én a fejedelem Ebeczky brigadérossal megszemlélte Szolnokot, és úgy vélte, 500 ember két hónap alatt felépítheti. A vár nélkül Egertől és Újvártól el lesznek vágva, viszont a Tiszán megoldható az ellátás. Szolnokot a Körös vidék szempontjából is fontosnak tartotta, mert a nádudvari sánc csak a rácok ellen jó.39 Rákóczi a belső erődöt 3-400 gyalogos számára tervezte, a bástyák ágyúitól fedezett Tisza túlparti hídfőhöz pedig terjedelmes huszárvárat akart. A tervek kidolgozása azonban lassan haladt. Rákóczi Kassáról La Maire hadmérnököt hívta Szolnokra, aki április közepére meg is érkezett, de az Érsekújvárból kirendelt sánemcster nélkül. A fejedelem közben Jászberényből Jászkisérre telepedett át a takarmányhiány miatt, ahonnan Szolnok építésére is jobban ügyelhetett.

40 36 KO. V. 589-592. p., THALY K. 1895./a. 415-419. p., BALANYI B. 1979. 124. p., BÁNKÚTI I. 1996.1. 375. p. 37 AR. II. 359. p., HORNYIK J. 1866. 699-710. pp., BENEDEK Gy. 1989. 330. p., BÁNKUTI I. 1996. IL 533.. 540. p. 38 AR. VI. 400.p„ HORNYIK J. 1866. 713. p., KISS J. 1971. 70. p., BÁNKÚTI I. 1996. II. 607-608. pp., 695. p. 39 AR. III. 55., 59., 60., 233. p. 40 AR. III. 70., 73., 92., 214., 237. p.. THALY K.1895. 311. p.