Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)

IV. Kiállítások - Szvitek Róbert József: Szándék és megvalósulás. Bocskai-kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

Szándék és megvalósulás Bocskai-kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban Szvitek Róbert József A 2004-2006 közötti időszak számos lehetőséget ad arra, hogy az ország határain belül és kívül méltóképpen emlékezzünk meg a Bocskai István vezette felkelésről, amely a magyar történelem egyetlen sikerrel zárult nemzeti felkelése volt. A Magyar Nemzeti Múzeum elsők között emlékezett meg erről az eseményről, és vezetőjéről Bocskai Istvánról. 2004. október 15-én az álmosdi csata 400. évfordulójának napján nyílt meg, „Az szép szabadságra, magyarság javára" című kiállításunk. A címet Debreceni Szappanos János Militaris congratulatio című,

1 a bihari hajdúk nevében Bocskaihoz írt üdvözlő versének kezdő soraiból kölcsönöztük. A kiállítás célja az volt, hogy Bocskai István személyén keresztül mutassa be a kor eseményeit, és azokban játszott szerepét korhű tárgyakkal, a nagyközönségnek szóló magyar és angol nyelvű feliratokkal, installációval. Ennek értelmében a kiállítás Bocskai István gyermek és ifjúkora után a tizenöt éves háború eseményeit, majd a felkelés előzményeit kellett, hogy bemutassa, amit a felkelés és a fejedelem halálának ismertetése követ. Dolgozatomban nem kívánom részletezni minden kiállításra került tárgy kiválasztásának folyamatát, csak a jelentősebb tárgyakkal foglalkozom, valamint a kiállításrendezés folyamatának követhetőségében nélkülözhetetlen mozzanatok ismertetésére vállalkozom. Mindenekelőtt arra törekedtünk, hogy csak olyan tárgyak és dokumentumok kerüljenek kiállításra, amelyek a korszakban keletkeztek, mert csak ezeken keresztül kaphatunk teljesen valós képet a korról. Ezért kerültük a historizáló, 19. században megjelent ábrázolásokat, tárgyi emlékeket. Ennek az elvárásunknak azonban nem tudtunk teljes mértékben megfelelni, lehetőségeinket behatárolták a fennmaradt tárgyak és ábrázolások viszonylag kis száma. így került a kiállításba a korban meghatározó szerepet játszó, fiskális perben elítélt Illésházy Istvánt ábrázoló, ismeretlen 19. századi festő által festett olajkép.

2 Bocskai seregének legjelentősebb részét kitevő hajdúkról a korszakból egyetlen metszetpár maradt fenn Wilhelm Dillich Ungarische Chronica című, 1600-ban megjelent munkájában.

3 Mivel ezek a metszetek könyvben találhatók, csak az azokról készült nagyításokat sikerült bemutatnunk. A kiállításon szereplő további hajdúábrázolások a 17. század második felében készültek, és a „Varié figure di Ungari e Turci..." cím alatt maradtak fenn a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokában.

4 Azonban a hajdúk öltözködési szokása és fegyverzete a 17. század folyamán nem változott, ezért a kiállításon történt szerepeltetésük kitűzött elveinknek megfeleltek. Kifejezetten Bocskai személyéhez köthető tárgyak sem maradtak fenn nagy számban az utókorra. Tudomásunk két műtárgyról van, melyek közül az egyik nem teljes bizonyossággal köthető a fejedelemhez. A legautentikusabb tárgy a Bocskai által a Pest melletti Rákosmezőn kapott korona, amelyet azonban a bécsi Weltliche Schatzkammer gyűjteményéből 1 MTA Könyvtára Kézirattára RMK I. 4° 171. 2 MNMMTKCs. 162. 3 OSZK App.H. 654. 26v. és 27r. 4 FÜLEMÜLE Á. 1989. 128. p.; Az ábrázolások közül ötről SZENDREI J. 1905. 79-80. pp. ad részletes leírást. MNM MTKCs. 59.874.;59.875.; 59876.; 59.882.; 59.877.; 59.879.; 59.878.; 59.880.