Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)

Tanulmányok - R. Várkonyi Ágnes: Korszerű történettudomány és a múzeumok

mellett is hosszú és kétes kimenetelű munka. A múzeumok kiállításain nagyrészt a rendező koncepcióján múlik, hogy mennyire és hogyan sikerül helyreállítani a széthullott egykori egységet. A vesztfáliai béke háromszázötvenedik évfordulójára a münsteri Westfälisches Landesmuseum für Kunst- und Kulturgeschichte két helyszínen, Münsterben és Osnabrückben rendezett nagyszabású nemzetközi kiállítást, s addig páratlan gazdagságban láthatták a látogatók a korabeli Európa harmincéves háborúját és békekötését dokumentáló tárgyakat, képeket, iratokat. Ujabb és régibb tűzfegyverek és borzalmas pusztításaik, a hadsereg élelmezése, szállítása, mindennapi élete, szétlőtt városok, felégetett falvak, kiszolgáltatott asszonyok, éhező gyermekek, ugyanakkor az igények a biztonságos életre, a lelkiismeret szabadságára, és a béketárgyalások dokumentumai együtt tudósították a huszadik század gyermekeit az elmúlt és mégis ismerős világról. A művészeti alkotásokat irodalmi müvek, vitairatok, személyes vallomások, magánlevelek segítették értelmezni. Az Európa Tanács védnökségével megrendezett kiállítás három-kötetes katalógusa több kérdéskör történeti monográfiához nyújt segítséget ma is.

4 Szomorúságra adott viszont okot, hogy ebben a hatalmas anyagban a korabeli Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség méltó jelenlétét hiába kerestem. Ettől függetlenül a kiállításban is kifejeződött nagy kihívás elől a magyar történettudomány sem térhetett ki; tudatosítani szükséges itthon és a világban, hogy a török hatalmi szférában élő Erdélyi Fejedelemséget is befoglalták ebbe, az akkori Európa történetében meghatározó jelentőségű békébe. Többek között ezért is kelthetett nagy érdeklődést a Hadtörténeti Múzeum „Theatrum Europaeum". A vesztfáliai béke Európája 1648-1748 című és az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Országos Levéltár, a Magyar Nemzeti Múzeum és az Iparművészeti Múzeum közreműködésével megrendezett kiállítása.- Kifejezésre jutott a történeti kutatások eredménye: íme megragadható, hogyan történt a háború lezárása és milyen érdekegyeztetéssel kötöttek békét. Érzékelhető lett, hogyan ment végbe a váltás a Respublica Christiana régi eszméjéből a hatalmi egyensúly, az univerzális béke vezéreszméjébe. A legérdekesebb ebben a kiállításban a mának küldött üzenet érzékeltetése volt. Az 1645-1648. évi béketárgyalásokban is érvényesülő megegyezéses békekultúrára már Bibó István felhívta a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a szankcionális béke a 19. s főleg a 20. századra jellemző. Számunkra ez azt jelenti, hogy aki nem ismeri a békekultúra változását a két korszak, a kora újkor és a legújabb kor között, aki a mi régiónkban nem érti a szatmári békét, annak a trianoni békéről alkotott fogalmai sem lesznek teljesek. A történettudomány megújulásáról szólva nincs itt rá tér, hogy az ideológiai elvárások és a tudomány öntörvényű fejlődése közötti kisebb-nagyobb konfliktusokról beszéljek. A napjainkban sokféle formában érzékelhető fejleményről viszont néhány szót szükséges szólni. Röviden ezt a történelem elvesztésének fogalmával szokás kifejezni. Tág fogalom. Sok zavart kelt ebben a tekintetben a posztmodem elméletek egyik leegyszerűsített, provinciális sémája: nincs történelem, minden csak interpretáció. Anélkül, hogy akár csak érintőlegesen is belemerülnék ebbe a súlyos elméleti követelményeket görgető kérdésbe a történész számára nyilvánvaló, hogy az írott források értelmezésében rendkívül nagy körültekintésre van szükség: kinek, mikor, miért írták, milyen információk birtokában, milyen pozíciókból, esetleg milyen manipulációs céllal készültek. Ebben a munkában is nélkülözhetetlen a múzeumi anyag. Közismert, hogy a társadalom igényli történelmének korszerű ismeretét. A társadalmi érdeklődés igényes kielégítésére viszont a magyar történetírás eredménycinek bemutatása, érvényesítése a társadalom szélesebb köreiben, a történeti ismeretterjesztés új módszereinek 4 1648 Krieg und frieden in Europa. 1998. 5 „Theatrum Europaeum". A vesztfálai béke Európája 1648-1748. 1998. Vö.: Hadtörténeti Közlemények, 111 (1998)4.957-958. pp.