Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)

Tanulmányok - R. Várkonyi Ágnes: Korszerű történettudomány és a múzeumok

alkalmazása súlyos nehézségekkel küzd. A nálunk szerencsésebb országok szinte korlátlan anyagi és technikai lehetőséggel rendelkeznek, és nagyon jó minőségű kiállításaikon, új módszerekkel nyújtanak a különböző fórumokon történeti ismereteket. Nem várhatjuk el tőlük, hogy a magyar történelemről is ők tájékoztassanak. Bár a külföldi múzeum látogatót érhetik kellemes meglepetések. Például a Historisches Museum der Stadt Wien kiállításán a 17. századi Bécs térképén látható Zrínyi palotája. Természetesen a múzeumok és a kultúrpolitika sokat tett a magyar történelem európai jelenléte tudatosítása érdekében, ez azonban ma már nem elég, különösen a többi intézmény, a könyvkiadás és a médiák közreműködése nélkül. A példák sokaságát említhetném. 1989-re például elkészült az erdélyi társadalom meghatározó alakjait jellegzetes viseletben bemutató és eredeti angol feliratokkal ellátott album, amely valamikor az 17-18. század fordulóján keletkezhetett és a British Museum kézirattárában maradt fenn. Szaktanulmányokkal ellátva nyomdakészen várta a kinyomtatást, ősszel azonban levették a kiadandó müvek listájáról, valószínűleg anyagi okok miatt, de olyan érv is elhangzott, hogy Erdély már kevéssé érdekli az olvasókat. Ha nem így történik, december 18-án már ott lett volna a kötet a magyar követségeken.

6 Legutóbb pedig 2003ban azt tapasztalhattuk a párizsi és a római nemzetközi konferenciákon, hogy a Rákócziszabadságharc és II. Rákóczi Ferenc személye iránt eleven és élénk a nemzetközi érdeklődés, ugyanakkor elkészült a gazdag képanyaggal ellátott, a korabeli európai hatalmak politikáját , érdeklődését sokoldalúan dokumentáló munka angolul, amely hangsúlyozza, hogy Rákóczi politikájának mennyiben volt része az európai hatalmi egyensúly kialakításában. Az eleve a követségek tájékoztatási igényeit figyelembe vevő munka kiadására azonban nincs pénz. Miközben a magyar történelem számos más eseményéről is kellene hasonló, diplomáciai ajándéknak is megfelelő tájékoztatás. Úgy vélem, hogy a turisztika is kárát vallja, ha az ország történetéről megelégszik a szórólapok esetlegességével. A történeti ismeretterjesztésben észlelhetően két nagy változás zajlott le. A tájékoztatásban egyre nagyobb teret és hangsúlyt kap a vizualitás. Aligha lehet eléggé értékelni a történettudomány két ismeretterjesztő folyóiratában (História, Rubicon) a gazdag, s többnyire a múzeumoktól kölcsönzött képanyagot. A másik változás, hogy a szélesebb olvasóközönség is igényli az interdiszciplináris szemléletet, a történeti fejleményeket minél sokoldalúbb megvilágításban szereti látni. Az Elet és Tudomány koncepciója azért is jelentős, mert hétről hétre együtt közöl történeti írásokat a természettudományok, műszaki tudományok, élettudományok eredményeivel. A múzeumok pedig széles társadalmi rétegeknek teret nyitó olyan kulturális intézmények és fórumok, amelyek talán a legsokoldalúbban képesek formálni a történeti gondolkozást. Más jellegű probléma, hogy úgy tűnik, visszaszorulóban van a szakmai igényesség. A kutatókat hallatlanul megterheli a publikálási kényszer, és a nagyobb horderejű témakörök kutatásához szükséges nyugodt idő hiánya. Nem tudom, hogy hol állnánk nemzetközi összehasonlításban, ha a torzóban maradt életműveket, a félbemaradt forráskiadvány sorozatokat vennénk számba. Működnek ugyan a kisebb tudományos iskolák és műhelyek, de többnyire hiányoznak azok a nagyobb interdiszciplináris alkotói közösségek, amelyek más országokban hosszú távra biztosítják anyagilag a szélesebb kérdéskörök, korszerű témák kidolgozását. Megnehezedtek a történetírás kiadási lehetőségei. Ez nemcsak pénz kérdése, vagy nem annyira, mint a múzeumoknál. Nyilvánvaló, hogy világszerte megváltozott a társadalom viszonya a történelemhez. Ha közelebbről vizsgáljuk a kétségtelenül jelentős történelmi érdeklődést, akkor nálunk is érződik, hogy különböző társadalmi csoportok rendkívül eltérő igénnyel viszonyulnak a történelemhez. S annak is több oka van, hogy miért fordulnak el a történelemtől, vagy keresik ismereteiket csupán a szenzációk, botrányok körében, vagy a regények lapjain. A skála 6 Régi erdélyi viseletek. Viseletkódex a 17.századból. 1990.