Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)
Tanulmányok - R. Várkonyi Ágnes: Korszerű történettudomány és a múzeumok
Az új területek a történettudományban új módszereket követeltek: az interdiszciplinaritás érvényesítését, a komplex látásmódnak megfelelő forrásfeltárást, a korszerű szövegkritikát, azt az eljárást, amely kimutatja a toposzok funkcióját, az összefüggéseket, a többrétű szöveget. Sajnos teljesen feledésbe merült, hogy a történészek közül többen rengeteg munkát fordítottak arra, hogy tárgyszerűen tisztázzák a változási folyamatok mozgatóit. Ez később nyilván érdekes tudománytörténeti téma lesz. Most csak annyit említhetek meg, hogy nagyon szép ív írható le a pártállam ideológiai elvárásai ellenére a különböző témaköröket egybekapcsoló fejlődésről. A jobbágyság története korszerű társadalomtörténeti diszciplínává fejlődött, mégpedig úgy, hogy a kutatók koraújkori Magyarország lakosságának mintegy 90%-át alkotó társadalmi réteg helyzetéről, szociális igényeiről, tudatvilágáról értekeztek visszanyúlva a régi kezdeményezésekig (A. Thierry, Herder, Percy, Kölcsey, Erdélyi János, Szalay László, Márki Sándor), folytatva Szabó István, Domanovszky Sándor, Győrffy István és mások munkáit és hatalmas új anyag feltárásával újabb kutatási területek nyíltak meg. így például a mezővárosok, a kereskedelem, a mezőgazdaság, az állattartás, a szőlő-kultúra, az agráriummal összekapcsolódó ipar történetének, a táji eltéréseknek, az írástudás, az iskolázás nagy kérdéskörei kerültek feltárásra, hogy azután felöleljék a különböző paraszti és katonáskodó rétegek, a köznemesség és a főúri rend történetét, beleértve az életmód, az önreprezentáció, a szélesen értelmezett elit-kultúra és paraszti kultúra, a népi vallásosság, az új formavilág számos területét. Kibontakoztak olyan szakágazatok, mint az ár- és bértörténet, a turkológia történeti ágazata. Az egyháztörténet létrehozta külön speciális területeit, mint a missziók, a szerzetesrendek, az egyházi társadalom története. 3 A történész és a különböző társadalomtudományi szakágazatok müvelője a múzeumok munkáját és anyagát kevéssé nélkülözhette akkor is, ha a múlt c széleskörű folyamataiban azt próbálta megragadni, hogy a régi korszakokban a változás hogyan zajlott le. Ma már nyilvánvaló, hogy a tudásszint, az értékek, a mentalitás, az ízlés, az eszmék, a gondolkozásmód, a műveltség változása bonyolult összefüggésben van a társadalom szerkezetében és a politikai gyakorlatban zajló lassú átalakulásokkal. Ebből a megközelítésből új hangsúlyt kaptak a tárgyak, az anyagi kultúra emlékei, a mindennapi használati eszközök, ruhák, berendezések, gesztusok. Új összefüggéseket világít meg a történeti folyamatban a művész és műve, az alkotó, a megrendelő és a felhasználók kapcsolata. Nyilván nehezen ragadható meg a korai polgárosodás folyamata, a gazdaságot fejlesztő tényezők, a kreativitás, a rejtett tartalékok feltárásának, általában a társadalmi innovációnak a képessége. A kora újkor évszázadaiban a három részre széttört országban is, miként általában a korabeli Európában, döntő fontosságú tényező volt a kereskedelem. Nemcsak a különböző hatalmak alatt élő területeket kötötte össze, hanem különböző társadalmi rétegeket is, igényelte és fejlesztette az iskolázást, a műveltséget. Ha a három évszázad társadalmi mobilitását vizsgáljuk, azt látjuk, hogy a katonai szolgálat mellett a kereskedés jelentősége folyamatosan nő. A történész munka értéke tagadhatatlan akkor is, ha csupán újabb források, tények, adatok tömegét hozza felszínre. A hangsúly azonban egyre inkább a folyamatok rekonstrukciójára, analitikus megközelítésérc és a jelenségek értelmezésre esik. Ez pedig megközelítő objektivitással csak úgy lehetséges, ha az egyes tényeket, jelenségeket sikerül visszahelyezni eredeti történeti környezetükbe. A meghatározó folyamatok rekonstrukciójához pedig a lehetséges valamennyi kapcsolat, kölcsönhatás ismerete szükséges. Feltárni az összefüggéseket a személyiség alakulása és a kor adottságai, az életstratégiák és a véletlenek között, kimutatni a kölcsönhatásokat a kor követelményei, a hatalom szükségletei és a tudomány, az irodalmi formák, a politikai diskurzusok és a mindennapi élet között még a számítógép 3 Sajnos le kell mondanom arról, hogy dokumentáljam a történettudomány eredményeit és vitáit; ez egyszerűen terjedelmileg megoldhatatlan feladat elé állítana. így elnézést kell kérnem történész kollégáimtól.
