Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)
Tanulmányok - Peterdi Vera: Tárgyak nyomában II. A gömöri tornallyai Tornallyay család története, 19-20. századi élet-és lakáskörülményei
(II.) Zoltán, mint szülővárosa legjelentősebb középbirtokosának „trónörököse" (aki azután majd ténylegesen is egyedül biztosította a család továbbörökítődését), különösen édesanyja ambiciózusságának köszönhetően, kiváló neveltetésben, képzésben részesült. Elemi iskolai osztályok magántanulóként, német nevelőnők, két év a sajógömöri Ág. Hitvallású Evangélikus Szent-Iványi Polgári Fiúiskolában, közben külön franciaórák, zongoraleckék, 78 félévenként latin vizsgák már a rozsnyói cvang. főgimnáziumban. Harmadik osztályos korától az akkor kitűnő losonci m. kir. állami főgimnáziumba járt, ott is érettségizett, jelesre. 79 Már ekkoriban kitűnt remek rajzkészségével. Anyja továbbtaníttatási szándékait keresztülhúzva, aki az akkori földbirtokos hagyományoknak megfelelően jogászt, biztos jövőt adó megyei közigazgatási vezetőt akart faragni belőle - éppen anyjától örökölt határozott akarattal, haladó szellcmüséggel megáldva 80 - a budapesti József Műegyetemen folytatta tanulmányait, az építészmérnöki karon, kiváló színvonalon oktató, remek tanárok keze alatt - jól érezve, hogy ehhez megfelelő alapjai, adottságai vannak. 1905-ben diplomázott kitűnő minősítéssel, rendkívül kedvező szellemi légkörben, új idők új szeleit hozó időszakban. 81 Reményteljes pályáját, szépen induló karrierjét 82 azonban először „csak" félbeszakította, majd végleg meg is törte a világháború (ahol - Galíciában, Volhyniában, majd az olasz fronton - mint utász főhadnagy végig szintén kitűnően helytállt!), s annak közismert politikai-társadalmi következményei (új államhatár), személyes egyéni problémákkal: nehezülő családi körülményekkel súlyosbítva. 83 Mindezek együttes hatására, úgy, mint annak idején apja, ő is haza kényszerült gazdálkodni, összehasonlíthatatlanul többet veszítve, mint édesapja. De ha már így történt: „Hazajöttem ... Itthon kellett maradnom ... Igyekeztem hasznára lenni családom mellett nemzetemnek és református egyházam78 A különórákra - hetente kétszer - egy kis póniló-vontatta taligával járt haza! GAÁL I. 1999. 85. p. 79 Otthonától távol, tanulmányai állomáshelyein mindig magánszállásokon lakott: iskolai tanárainál. Pesten távoli rokonnál, többedmagával. GAÁL I. 1999. 85. p. 80 „nem engedtem, kitartottam demokrata elveim mellett" - idézi Tornallyay (II.) Zoltánt GALO V. 2005. 29. p. Jellemzően csak ez egyszer szállt szembe imádott édesanyja akaratával, párválasztásakor meghajolt a család akarata előtt (lásd a 92. jegyzetet). 81 Építészeti stílusa az első időkben, 1910-13 közt, a magyar nemzeti stílus megteremtését célul tűző „Fiatalok" csoport (az 1906 és 1908 közt végzett építészek baráti társasága - Kós Károly, Györgyi Dénes, Mende Valér stb.) szellemiségéhez állt a legközelebb, s mélyen gyökerezett a magyar népi építészetben. Önvallomása lett Galo munkájának címe: „Be kell fúrnunk a lelkünket ebbe a földbe." Az 1920-as években munkásságára a korai stílusjegyei és a modern építészeti törekvések közti egyensúlykeresés volt a jellemző (ekkor születtek meg legértékesebb épületei), míg az 1920/30-as évek fordulójára, Koshoz hasonlóan, ö is a modern építészet követőjévé vált. GALO V. 2005. 36-37. pp. 82 A már meghivatkozott Galo Vilmos, Tornaijáról származó (müvelődés)történész kutató életének teljes tervező müépítészi pályáját részletesen feldolgozta szakdolgozatában és készülő PhD-dolgozata előtanulmányában. GALO V. 2002., az ELTE BTK művelődéstörténeti tanszékére írt szakdolgozatának kézirata; GALO V. 2005. 28-39. pp.; írásaiból csak a legfontosabb adatokat kiemelve így körvonalazható Tornallyay (II.) Zoltán építésztevékenysége: első munkája még végzős hallgatóként Beje új ref. temploma volt, utána rögtön bent tartották tanársegédnek Czakó Adolf, Hauszmann Alajos, K. Jónás Ödön, Peez Samu mellett, összesen 4 évig. 1910-ben Takáts Lászlóval tervezőirodát nyitott Budán (sikeres részvétel tervpályázatokon). Emellett 1913-14 közt a M. Mérnök- és Építész-Egylet titkára, s a Pénzügyminisztérium műszaki osztályán havidíjas építész; mint ilyen, 1913-ban Kós Károlytól (az ő kérésére) átvette a kispesti Wekerle-telep építésének vezetését, és tervei alapján készült el a mai Kós Károly tér 1. sz. emeletes lakóház üzlettel, gazdasági épülettel (494/1 telek). 1930-ban ezért a XII. Nemzetközi Építész kongresszuson Kós Károllyal közösen elismerő oklevelet kapott. GAÁL I. 1999. 108. p. Hazatérve szülővárosába az építkezési bizottság elnökeként terveket készített az új községházához (ez - fájdalmára - más tervei alapján készült el), és más középülelek átépítéséhez (óvoda, mozi). A tervei alapján megépült házak: Járási Hivatal (1924), Tenisz klubház (1925), családi ház (1926), dr. Koritsánszky Márton villája (1927), Állami Földmérő Hivatal (1931), Állami Polgári Iskola (1934), és a műemlék ref. templom felújítása (1936). - B. Kovács István őt munkássága, stílusa alapján a „felvidéki Kós Károly"ként aposztrofálja. B. KOVÁCS I. 2005. vezércikk. 83 Szülei elöregedtek, hamarosan (1919; 1926) el is haltak, keresztanyja megbetegedett, s támasz nélkül maradt elvált nővére is visszaköltözött Tornaijára. GAÁL I. 1999. 99. p.
