Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Keppel Csilla: I. világháborús orvostörténeti emlékek a szombathelyi Smidt Múzeumban

kőszegi utcai Széli Ödön féle palotában és a gyalogsági laktanyában

15 rendeztek be kórházhelyiségeket.

16 Dr. Glück Gyula, a későbbi kórházparancsnok felkérésére Pető dr. a modem sebkezelésről előadásokat tartott a helyi orvosgárdának és egy hónapon keresztül végezte sikeres műtéteit. Ekkor kapott parancsot előbb Bécsbe, majd a kleinmüncheni orosz hadifogolytáborba orvosi szolgálatra. A Linz közelében fekvő 80 000-es létszámú táborban a kiütéses tífuszjárványt kellett megfékeznie, ami három hónap elteltével sikerült is. Ezután helyezték vissza 1915 máj. 25-én Szombathelyre, az V. számú sebészeti osztály vezetésének megbízásával. A háború olyan különleges roncsolásos, szilánkos sérüléseket, lövegmegakadásokat produkált, amelyek kezeléséhez a sebész nagyfokú manuális készsége és tapasztalati tudása mellett kreativitásra is szükség volt. Ezen készségekkel Pető dr. mind rendelkezett. A tapasztalt katona bölcsességével és együttérzésével látott hozzá a Zrínyi Ilona utcai Kereskedelmi Iskola három épületében elhelyezett 500 ágyas kórházban méltatlan körülmények között levő sebesültek ellátásához, korszerűbb gyógyítási és rehabilitációs feltételek megteremtéséhez.

17 Saját pénzén megvásárolta a Vei fa röntgengépet bécsi elődjétől. Az. iskolában anyagi nehézségek árán aseptikus műtőt rendezett be, sebkötöző helyiséget alakított ki, a katonai vaságyakat a jótékony elit adakozásával nagyrészt kicserélte kényelmesebbekre, amelyekhez még III. Lajos bajor király is hozzáadott 12 db rugós ágyat. Az utókezelés fontosságát sem tévesztve szem elől Pető Emő a városi tornacsarnokban egy medico-mechanikai intézetet, az ún. Zander-intézetet alakította ki, a bécsi és linzi korszem hadikórházakban látottak alapján. Elöregedett varrógépek, állványra erősített kerékpárok, kocsikerekek mind valamely izület gyógytomáztatására szolgáltak.

18 A Szombathelyi Újság 1916 febr.8-i száma arról tudósít, hogy Ferenc Salvator - osztrák főherceg, lovassági tábornok látogatásakor kitüntette a Vöröskereszt II. osztályú tiszti jelvényével a tartalékkórház három kiváló, hivatása magaslatán álló, emberbarát orvosát: Veil Armint, a fertőző osztály, Stranz Gyulát, a belgyógyászati osztály és Pető Ernőt, a sebészeti osztály vezetőjét.

19 Pető Emő orvosi kiválóságát ezentúl még a gyógyulási statisztika is megerősíti. 1918. nov. 1-jéig az osztályára felvett 11 561 sebesültből „csak" 228 (1, 97%) halt meg, ami a mai viszonyok között is egy rendkívül jó eredménynek számítana.

20 A városi összetartás jegyében a sebesültek vasúttól való kórházba szállítását az Önkéntes (Tűzoltó és) Mentő Egylet látta el, mint ahogy a kórházak közötti transzportot is. A fertőző betegségek megfékezésében és a sebészeti beavatkozások sikerességében nag}' szerepet játszott továbbá - az elenyésző számú, hivatásos ápolószemélyzet mellett - az. önkéntes vöröskeresztes ápolónők csoportja. Önkéntes ápolónőnek az országszerte hathetes tanfolyamok elvégzése után lehetett jelentkezni.

21 Szombathelyen a jótékonykodás iránt érzékeny megyei elit és arisztokrácia tagjai közül sokan jelentkeztek önkéntes vöröskeresztes ápolónőnek, mint pl. dr. Békássy Istvánné, a főispán agilis felesége,

22 özv. Chernél Györgyné, gróf Festetich Kálmánné, dr. Szili Miksáné, gróf Széchenyi Rezsőné, gróf Erdődy Sándomé és Mezőszegedi Szegedy Gina csillagkeresztes palotahölgy. Ok mindannyian komoly értékeket adományoztak a kórtenni berendezések tökéletesítésével, fehérneműk és 15 Vasvármegye 1914. 325.sz. (dee.24). „Ujabb kórházak 1200 sebesült számára Szombathelyen" 16 A Szombathelyi Újság 1916. jan. 4.-Í számában egy újabb katonai kórházépület átadásáról tudósít, amelynek kivitelezői Weis és Müller építési vállalkozók voltak. A gyalogsági laktanyától északra elhelyezkedő épület főfolyosója 179 m, keresztfolyosója 137 m hosszú. Az épületben 32 betegszoba volt, amelyek mindegyikéhez 19 ágy és egy külön fürdőszoba tartozott. 17 ISTVÁN L. 1999. 29. p. 18 PETŐ E. 1934. 40. p. 19 Szombathelyi Újság, 1916. i'ebr. 8. (31.sz.) 20 PETŐ f.. 1934. 44. p. 21 HANTOS J. 1981. 86. p. 22 1915-ben a szombathelyi Vöröskeresztes Egyesület elnöknője volt