Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

I. Tanulmányok - Peterdi Vera: Tárgyak nyomában. (Egy idegen eredetű, asszimilálódott család története, egyéni és társadalmi jelenléte a 19-20. századi Magyarországon)

stetter György mercator (= kereskedő)

20 báziási lakosként van feltüntetve. Németh Györgyi közlése szerint szállodája volt Báziáson,

21 s a család anyagi jólétét ő és itt alapozta meg. Lánya születési anyakönyvi adataiban már mint újvidéki kereskedő szerepel. Házassági tanúik is kereskedők voltak (Carolus Schuster és Antonius Scheseherko). Felesége családjáról sajnos keveset tudunk. Antonia Mühsamer fennmaradt születési anyakönyvi kivonata

22 mindössze nevüket közli - az édesanya neve itt ráadásul Amália Bachmann, s csak valamelyik családtag írta a kivonatra utólag a Bachmann név alá, ceruzával, hogy Lunz -, s azt, hogy pancsovaiak.

23 Mühsamer-rokonok bukkannak fel viszont Brandstetter György unokájának, Kudla Erzsébetnek emlékkönyvében: két bejegyzés Mühsamer Zsófia és Emma néven (Báziás, 1905. febr. 12.), akik talán másodunokatestvérek. Tudunk továbbá egy bizonyos Maláta Malvinról, aki Bécsben élt, s akinek gyerekeivel, az 1929-ben született amstetteni (Alsó-Ausztria) Knoth Péterrel és Traude-vel, valamint azok családtagjaival Városi Rózsa folyamatos és szoros kapcsolatot tartott fenn haláláig (fotók is igazolják), s akit Mühsamer-leszámiazottként ismer a családi szóhagyomány ,

24 A Brandstetter-Mühsam er házaspár még nem tudott mag}'ami.

25 - Hét gyermekük született: Mária Anna (Városi Rózsa nagyanyja, őt külön részletezzük), Sándor (1866-1902), Irén (1875-1915; ő Németh Györgyi nagyanyja),

26 Hermina (187 8-1945),

27 György (1879), Oszkár (1881) - ők ketten még 20 111 mondok köszönetet azoknak a kollégáimnak, akik a helységnevek beazonosításában, s a latin és német nyelvű foglalkozásnevek feloldásában segítségemre voltak, elsőrendűen Baják Lászlónak, továbbá Balahó Zoltánnak, Gál Vilmosnak, Szvitek Róbert Józsefnek, s dr. Ferenczi Attilának (ELTE BTK latin tanszék), aki fontos fon'ásra hívta fel a figyelmemet. 21 Község Romániában, az Al-Duna kapujában, a Néra torkolata alatt, Resicabányától DNy-ra. (Korszakunkban a bánsági szerb határőrvidék része.) A 19. században a Duna Gőzhajózási Társaság fontos állomása, a Magyar Államvasutak temesvári vonalának végpontja. Az eleinte szegényes falu a közlekedés fejlődése folytán jelentős csomóponttá vált a Monarchia idején. 1919-ig Magyarországhoz tartozott (Krassó-Szörény vm.). Magyar Nagylexikon III. 1994. 405. p. 22 1922. jan. 22-i másolat. A panesovai róm. kat. parókiáról (Csanádi egyházmegye..Regimini Teuto-Bánátiéi"' = német Bánság) származó latin nyelvű anyakönyvi adatok végén német nyelven hitelesítő igazolás, Bela Crkván (Fehértemplom) kiállítva. Keresztszülök: .losephus Hermann és Elisabeth Mühsamer (róluk közelebbit nem tudunk). 23 Város Szerbiában, a Vajdaságban, a Temes Duna torkolat közelében. Belgrádtól l-:K-re. 1910-ben 20808 lakossal. A 18. századtól egyre több lakói közt a német. 1873-tól a határőrvidék feloszlatása után törvényhatósági jogú város. 1918-ig Magyarországhoz tartozott (Torontál vm.) Magyar Nagylexikon XIV. 2002. 472. p. Lakosságának összetétele (1910): 3364 magyar, 7467 német. 8714 szerb; 7510 róm. kat., 1979 ev.. 9361 görög keleti. MKA 200. 145. p. 24 Tomposné Sárkány Mária és Németh Györgyi közlése. 25 Németh Györgyi közlése. 26 O Bácskai Antal apatini posta- és távirdatiszt felesége lett 1897-ben, s két gyermek anyja. Gyermekeik Apatinban (város Szerbiában, a Vajdaságban: történetileg német - 1748-as betelepítés: Grassalkovich Antal, német iparosok -, kevés magyar lakossággal: ma szerb, román, horvát népesség lakja M. Nagylex. II. 1994. 196. p.) német iskolábajártak. Irén (1898-1972) lánya a Vas, ill. Veszprém megyéből származó Németh Imre vármegyeházán dolgozó celldömölki tisztviselőhöz (apja MAV-kalauz volt) ment feleségül, az. ő egyetlen gyermekük Németh Györgyi (Lászlódi Imre számviteli szakember felesége; nekik gyermekük nem lett). Fia, Antal (1900-1980) háromgyermekes vámtiszt (a Toldy Gimnáziumban érettségizett), egy távolabbi rokont, Németh Matildot vette el (1932). Nyírábrányban. majd Szombathelyen éltek. A Brandstetter Irén - Bácskai Antal házaspár 1900 körül Budapestre (Óbuda) költözött, a férj a Krisztina krt-i postára került. A feleség korai halála miatt Németh Györgyi - igen jó - mostoha-nagymamát kapott (1917: házasságkötés) Potucsek Györgyi személyében. 27 Gidófalvy János komáromi vámtiszt felesége lett. Miután özvegyen maradt 5 gyerekkel, testvére, Marianna s annak férje, Kudla Ágoston (Városi Rózsa nagyszülei), akik akkor már Gödöllőn laktak saját villájukban, magukhoz vették. Ettől kezdve Gidólálvyék rendszeresen szerepelnek a gödöllői családi fotókon. Hermina és gyermekei a Kudla-házaspár haláláig (1937) a villában maradtak, akkor Városi Rózsa édesapja „kiebrudalta" őket (felesége, Kudla Erzsébet örökölte meg az épületet). A Gidófalvy-gyerekek (László, sz. 1902; Margit, sz. 1905; Emma, sz. 1907; Jolán, sz. 1909; Piroska, sz. 1912) igen tehetségesek voltak, jó művészi érzékkel rendelkeztek - ahogy többen is a családban, így Városi Rózsa édesanyja is. Emma iparművész lett, Piroska divattervező (a Kígyó utcai ruhaszalon tervezőművésze volt); bátyjuk a mérnöki hivatást választotta. - Németh Györgyi közlése.