Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

I. Tanulmányok - Peterdi Vera: Tárgyak nyomában. (Egy idegen eredetű, asszimilálódott család története, egyéni és társadalmi jelenléte a 19-20. századi Magyarországon)

születésük évében elhaltak - Ferenc József (1883-?) - ő a családfa megalkotója, Budapesten élt, Ludovikát végzett hivatásos katonatisztként,

28 intenzív részese volt a VárosiKudla család életének.

29 Maria Anna Brandstätter

30 1873-ban látta meg a napvilágot Báziáson.

31 Ugyanaz a mitrovicai Karl Schuster (feleségével, Annával) a keresztapja, aki szüleinek is egyik házassági tanúja volt - vagyis a szerémségi kapcsolatok nemcsak megmaradtak, azokat erősíteni is igyekeztek. Elemi iskolába, ahogy feltehetőleg lánytestvérei is, a szomszédos Versecre járt a zárdába az apácákhoz. Ennek lehet hozadéka keményfedelű gót betűs német katolikus oktatókönyve,

32 amelyet a család úgy őrzött meg, mint versééi elemi iskolai életének bizonyítékát (talán bérmálásához kaphatta, hiszen a könyv megjelentetésének évében 13 éves volt). Sajnos nincs rá semmilyen dokumentum, hogy továbbtanult-e - egyáltalán nem lehet tudni, végzett-e, s milyen iskolát a három lánytestvér. Mindenesetre Marianna intelligens, sokat olvasó, főleg egyházi irodalomban járatos felnőtté vált.

33 A két fiút azonban minden bizonnyal taníttatták; Ferencet, mint már említettük, biztosan. Ez a módos kereskedő-vendéglátós apa, s az áttételes adatokból következtethetően szintén tisztes jómódból kikerült anya számára mindenképp presztízskérdés lehetett. A fotói alapján mutatós, büszke tartású lány valószínűleg Báziáson ismerkedett meg leendő férjével, Kudla Ágostonnal, aki 1890 körül az ottani vasútállomás hivatalnoka volt. Közelebbi beosztását nem ismerjük, de lányuk születési anyakönyvi adataiban (1893) a Kudla Ágoston //r kitétel magasabb rangot feltételez. „Kijárt" ez részben gimnáziumi végzettségének, de önálló egzisztenciájának is.

34 Mivel a MÁV alkalmazottjának lenni (állami hivatal: biztos állás, fix évi fizetés) akkoriban jó egzisztenciát jelentett, a Brandstetter szülők mindenképpen megfelelő partinak tarthatták Kudla urat. A házasság 1892-ben köttetett Fehértemplomon,

35 mint Marianna szüleié - részint mert ez volt a legközelebbi város, ekkor már járási székhely,

36 másrészt a Kudla-ág származási és lakhelye is. A házassági tanúk rokonok voltak: dr. Alexander Dietz medikus és Andreas Kleszky „cívis". A Brandstctter-lány ok egyforma, meglehetősen gazdag kelengyét kaptak - idézi a családi szóhagyomány

37 a házasságkötés körülményeit -, 28 Tiszti egyenruhás fotója alapján őrnagy. Kitüntetései: Katonai Érdemkereszt III. osztálya hadidíszítménnyel, kardokkal; Magyar Koronás Bronzérem vörös-fehér szegélyes smaragdzöld szalagon, egy elmaradt I. világháborús kitüntetés miniatűrjével (másodszori adományozás); Károly csapatkereszt; Sebesültek Érme, szalagján egy sebesülést jelző csíkkal; Magyar Háborús Emlékérem sisakkal és kardokkal; Tiszti Szolgálati Jel III. osztálya; Katonai Jubileumi Kereszt (1908); 1912-13-as Emlékkereszt. - Kitüntetései arról árulkodnak, hogy frontszolgálatot teljesített az első világháborúban, egyszer meg is sebesült, de datálják is fotóját: az mindenképpen 1930 szeptembere után készülhetett. A kitüntetések azonosításáért és értelmezéséért köszönet Sallay Gergely Pál muzeológusnak (HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Budapest). 29 Viszonylag későn nősült, egy katonatiszt-bajtársa özvegyét vette feleségül. (Úgy ismerkedtek meg, hogy Dietz Vilma mint hadiözvegy - egyébként polgári iskolai német tanárnő - katonákat ápolt a tisztikórházban, így az első világháborús hadifogsága idején skorbutot szerzett Brandstetter Ferencet is.) Nem született közös utódjuk. 30 A családban Marianna, Marietta néven becézték. Szóbeli és írott forrásból tudjuk. 31 Az 1893. jún. 31-i, latin nyelvű kivonat kiállítóhelye Fehértemplom, alig fél évvel Brandstetter Marianna fehértemplomi házasságkötése után, talán éppen a helyi parókia kérésére. A házasságlevél másolata is 1893-ban készült, január 31-én, szintén latin nyelven. 32 Kleiner Catholischer Katechismus, Regensburg 1886. 33 Családtagok szóbeli közlése. 34 GYÁNI G.-KÖVÉR Gy. 1998. 100. p. 35 Lásd 26. jegyzet. 36 Város Szerbiában, a Vajdaságban, a Bánát (Bánság) déli részén a Néra közelében, Verséétől délre. 1910. évi lakosságszáma 1 1524 volt (ebből 1213 magyar, 6062 német, 1806 román, 1994 szerb; 6916 a róm. katolikusok, 293 az ev., 3847 a görögkeleti vallásúak száma - MKA 2000. 107. p.). A török hódoltság alatt elpusztult települést német telepesek újraalapították, utánuk (1748-ban) szerb és román telepesek jöttek. 1767-1873 között a bánsági határőrvidék része, az illír-bánsági végezred székhelye. 1876-től rendezett tanácsú város, járási székhely: 1918-ig Magyarországhoz tartozott (Temes vm.). 37 Németh Györgyi közlése; ő még őriz 1-2 darabot ezekből az evőeszközökből, amelyeket Irén nagyanyja kapott. IS