Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

III. Új szerzemények - B. Gál Edit: Kemény János gyöngyösi polgármester hagyatéka

Kemény János gyöngyösi polgármester hagyatéka B. Gál Edit 2003-ban a város és a megye közös anyagi támogatásával Gyöngyös helytörténetének igen fontos, érdekes és értékes dokumentumaihoz sikerült hozzájutnia a Mátra Múzeumnak. A dédunoka, Kemény Zsuzsanna asszony jóvoltából a várostörténeti gyűjtemény Kemény János egykori polgármester hagyatékának néhány darabjával gazdagodott. E múzeumba került tárgyak fontos láncszemei a helytörténetnek, hiszen Gyöngyös legvirágzóbb, s leglátványosabb változását felmutató időszakát reprezentálják. Kemény Jánost méltatlanul elfeledte az utókor, pedig a legnehezebb időkben állt a város élén, s ő volt az, aki az 1 800-as évek végén óriási lendületet adott a település fejlődésének. Kemény János 1855. május 26-án született Gyöngyösön. Apja, aki még a Hartman nevet viselte, porosz-sziléziai születésű mesterember volt, 1832-ben lett magyar állampolgár, s 1848-ban részt vett a szabadságharcban. Anyja, Chudy Anna előkelő budai családból származott. Kemény János is még Hartman néven végezte gimnáziumi tanulmányait Gyöngyösön, Budapesten és Miskolcon. Ebből az időből - 1872-ből - származik a MŰ-TÁR című „újság", amely a gimnázium ötödik osztálya számára készült kézzel írott szépirodalmi „hetilap" volt, s a diákok írásait illetve ezek bírálatát közölte. A „lap" munkatársaként tüntették fei Hartman Jánost, akinek felelősségteljes feladat, vagyis a kb. 20 példányban való másolás jutott osztályrészül. Az érettségi után jogot hallgatott Budapesten. A múzeum gyűjteményébe került indexében tanárai között olyan neveket olvashatunk, mint a magyar magánjogot oktató dr. Wenzel Gusztáv vagy a pénzügyi jog tanára dr. Wekerle Sándor. Az egyetem elvégzését követően megnősült, majd két fia született, a 20-as évei derekán elhunyt Ödön, valamint Lajos. Kemény János édesanyja birtokán gazdálkodott, miközben Gyöngyösön másfél évig a békebírói tisztet töltötte be. „Ekkor sajátságos törekvés új térre ösztönözte őt." - írja később nekrológja. Gazdasági gépek tervezésével kezdett foglalkozni, s hogy tökéletesebb ismeretekre tegyen szert, két évet töltölt a kassai Gazdasági Akadémián. Innen Nógrádba ment, ahol ötezer holdas birtokot bérelt. Az első évi termése leégett, s mivel biztosítva nem volt, a gazdag ember tegnapról-mára tönkrement. Első felesége halála után Jethléri Eleonórát vette nőül, aki végig támasza volt élete folyamán. (1. kép) Hazajött Gyöngyösre, s lapot indított „Közügycink" címmel. Az 1890-es évek elején már városi tanácsosként részletesen kidolgozta az óvodák és iskolák államosításának tervezetét és síkra szállt a gyöngyösi oktatás fejlesztéséért is. Képviselősége idején szorgalmazta új gimnázium, valamint elemi és polgári iskolák építését. Az 1900-as évek elején kidolgozott egy új szabályrendeletet, amely a város kormányzását úgymond „egészséges alapokra" fektette. Kemény János 1908. április 30-án a város polgárainak teljes egyetértésével került a tanács élére, a polgármesteri székbe. Programjában virágzó várost festett az emberek elé. Széles, aszfaltozott, csatornázott utcákat, jó ivóvizet, korszerű világítást, egészséges környezetei ígért. Ha áttekintjük polgármesteri időszakát valóban egy meredek ívű, gyors tempójú megújhodásnak lehetünk tanúi. Alig négy hónappal megválasztása után már épült a város villamos vállalata, elkészültek a belterületre tervezett vízlevezető csatornák, s készültek a belváros aszfaltútjai. E mindig jobbra törekvő ember több mint 10 évig állt a város élén.