Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

I. Tanulmányok - Peterdi Vera: Tárgyak nyomában. (Egy idegen eredetű, asszimilálódott család története, egyéni és társadalmi jelenléte a 19-20. századi Magyarországon)

7. tó// Városi Béla arcképes MAV-igazolványa, 1942-1945. (Fotó: Kardos Judit) 1913-1921 között felesége önéletírása alapján a Valkány

100-Báziás-Temesvár

101 állomáshelyeken szolgált. 1916-tól mar Temesvárott eltek, Rózsa lányuk (Városi Rózsa Mária) ott született 1920-ban.

102 1921-ben repatriáltak. Beköltözési engedélyük

103 tanúsága szerint Lökösházánál lépték át a határt 1921. július 12-én: Városi Béla MAV-ellenőr, vele utazó 2 családtagja, valamint nevelt gyermeke Linner (sic!) Mária „kettő Waggonbau elhelyezett ingóival a 8352/1920. M. E. számú rendelet 6. §-a értelmében az anyaországba beköltözni jogosult". A hatályos rendelkezések értelmében külön kérvényezniük kellett „a magyar állampolgárság fentartására (sie

1

) irányuló" elhatározásukat „az 1922: XXX11I. te.-kel becikkelyezett trianoni békeszerződés 63. cikke alapján'

1

.

104 Ezt mar mint Gyáli út 15/b. szám 100 Község Romániában (Valcani), a Temesközben, az Aranka partján, Nagyszentmiklóstól DXy-ra, a románszerb határ közelében. 1910-ben 4809 lakosa volt (1509 magyar, 136 német. 3007 román; 1254 róm. kat.. 337 réf., 3012 görögkeleti - MKA 2000. 165. p.). 1919-ig Mo.-hoz tartozott (Torontál vm.) M. Nagylexikon XVIII. 2004. 149. p. 101 Város Romániában (Timisoara), a Bánságban, Aradtól délre, a Béga csatorna mentén. 1910-ben 72555 lakosú (28552 magyar. 31644 német. 7566 román, 3482 szerb; 48598 róm. kat., 11227 görögkeleti, 6728 izr. - MKA 2000. 160. p.) az egykori Temes vm. székhelye, vasúti és közúti csomópont. A 19. sz. végére a vidéki Magyarország legmodernebb városává fejlődött, egyben Magyarország etnikailag legszínesebb városa volt akkor. 1919-ig Magyarországhoz tartozott (Temes vm.) M. Nagylexikon XVII. 2003. 305-306. pp. 102 Születési anyakönyvi kivonat, Városi Rózsa Mária nevére kiállítva 1920. febr. 16-án, magyar nyelvű űrlapon, magyarul, csak a keltezés-pecsét-aláírás román nyelvű. Szülei lakóhelyeként III. Pályaudvar út 8. megjelölve. 103 Magyarnyelvű űrlap, magyarul kitöltve, pecséttel, aláírással hitelesítve. 104 A Budapest Székesfőváros 'fanácsa 1922. nov. 30-i keltezésű, 42305 tételszámú Igazolványa alapján, mely azonban „a magyar állampolgárság fentartásának (!) végleges elismerését még nem bizonyítja'

7

. (Azt nyilván külön kellett kérvényezniük mint jelen, a magyar állampolgárság fenntartására irányuló elhatározásukat is az 1922. VII. 25-én beérkezett beadványban.) - Ugyanilyen visszahonosítási engedélyt kellett kérnie az. 1898-ban Apatinban született Bácskai Irénnek (Németh Györgyi édesanyjának) is - csak neki az „1921. XXXIII. tc.-kel becikkelyezetl trianoni békeszerződés 61. cikke'" alapján. Ez a dokumentum Németh Györgyi tulajdonában van.