Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

I. Tanulmányok - Peterdi Vera: Tárgyak nyomában. (Egy idegen eredetű, asszimilálódott család története, egyéni és társadalmi jelenléte a 19-20. századi Magyarországon)

alatti lakosok kérvényezték 1922 júliusában, először azonban „Pesten a Duna mellett a Hengermalomnál vagonban laktunk"

105 - nyilván abban a két vagonban, amellyel ingóságaikat áthozták. Ahogy az iratok dátumai igazolják, épp ezekben a hónapokban kapta meg diplomáját is Városi Béla! Szóbeli és esaládi írásos információk szerint 1916-tól Irsán

106 lett állomásfőnök, főintéző vasutas tiszti rangban,

107 1939. május l-ig, változatlan paraméterek között.

108 Akkor Rákosszentmihályra rendelték,

109 s Budapestre költöztek, abba a Thököly úti lakásba, amelyből a hagyatékot elhoztuk. 1942-ben áthelyezték a MÁV I. Bp. déli üzemvezetőség III. Forgalmi és Kereskedelmi Osztályára (Budapest, VIII. Kerepesi út 3.), egyben kinevezték felügyelővé.

110 (7. kép) Innen ment nyugdíjba 1947-ben. Talán nem volt benne akkora ambíció, mint apósában, de - úgy tűnik - nálánál sokkal lojálisabb volt a magyar államhoz, amely biztosította folyamatos, stabil egzisztenciáját.

111 A II. világháború alatt az ötvenes eveiben járó Városi Bélát tartalékos karpaszomány os őrmesterként tartották nyilván a hadseregnél, ahol „keresztény származását nagyszüleiig visszamenőleg megnyugtatóan igazolta".

112 Nyugdíjas éveit feleségével és egyetemet végzett lányával (akire nagyon büszkék voltak) közös háztartásban élte; magas kort ért meg, 1976-ban hunyt el 89. életévében. A rákoskeresztúri Új köztemetőben nyugszik feleségével, leányával közös sírban. Kudla Erzsébet azonban jóval túlélte férjét, 100. születésnapja előtt két héttel halt meg, 1993-ban. Leányuk, örökséghagy ónk, Városi Rózsa éppen hogy csak megszületett Temesváron (testvére nem lett). Mindössze egy éves volt, amikor átjöttek az anyaországba. O édesanyjával ellentétben nem járt óvodába, aminek 16 oka bizonytalan lokális-egzisztenciális helyzetük lehetett. Elemi iskolába már Irsán járt,

113 1926-1930 között végezte el - színkitűnő eredménnyel - a négy osztályt. Az Angolkisasszonyok budapesti róm. kat. Sancta Maria leánygimnáziumában folytatta tanulmányait - itt a katolikus felekezeti nevelés és a polgári színvonal egyaránt biztosított volt a mélyen vallásos polgárcsalád számára. Érettségi vizsgát 1938. június 8-án tett, jó eredménnyel.

114 Továbbtanulási szándékkal 1938. szept. 1-1939. 105 Kudla Erzsébet önéletírása. 106 Albertirsa néven Albertivel 1950-ben egyesített község Pest megyében (egykori Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., Monori járás), a Duna-Tisza közi hátság északi részén, Ceglédtől ENy-ra. 1910-ben 6123 lakosa volt (6060 magyar; 2673 róm. kat., 490 réf., 2535 cv. - MKA 2000. 118. p.). M. Nagylexikon X. 2000. 44. p. 107 A MÁV korabeli rangfokozatainak rendszere alapján (Tomposné Sárkány Mária szíves közvetítésével) mint főintéző a középkategória alsó szintjén helyezkedett el. Felügyelőként ment nyugdíjba (ugyanezen kategória középső szintje), egy szinttel alatta maradva apósa, Kudla Ágoston rangjának, akit főfelügyelőként nyugdíjaztak. 108 Lásd ehhez Magyarország tiszti név- és címtára 1935-1938., 203/2; 229/3; 294/3; 255/4., stb. 109 Magyarország tiszti név- és címtára 1941. (XLVIII. évf.) 333/1. 110 Magyarország tiszti név- és címtára 1942-44. (IL-LI. évf.) 337/2; 412/2; 422/1. - Az átsorolás tényét tanúsítja fényképes igazolványa fotóján a foglalkozásnév átírása is. 111 Állami alkalmazottként a korszak elvárásainak megfelelően nyelvében, érzelmeiben is igyekezett tökéletes magyarrá lenni. Áttételesen ezt igazolja az a családi szóbeszéd is, hogy német anyanyelvű feleségének megtiltotta még otthon, négy fal között is a német nyelvhasználatot (Kudla Erzsébet édesanyjával németül beszélt). Lányuk nem is tudott jól németül, csak felnőtt korában tanulta meg a nyelvet, amikor felvette a kapcsolatot az Ausztriába költözött Mühsamcr-rokonsággal. Tomposné Sárkány Mária és Németh Györgyi szíves közlése. Van azonban a nyelvi asszimilációnak egy másik aspektusa is: az idegen (rendszerint német) nyelvű társalgás (a német nyelvű irodalom és kultúra) a 20. századi magyar középosztálybeli családok számára a rétegcsoporthoz tartozást, illetve a műveltség kinyilvánítását jelentette a világpolgár-eszmeiség jegyében (lásd ebhez PETERDI V. 2002. 144. p.). A nem magyar gyökerű Városi-Kudla család részére azonban éppen a magyar identitástudat vállalása volt a legmagasabb szintű rendezőelv, amelynek alapján a középosztályhoz idomulhattak. 112 1944. szeptember 7-i irat, M. Kir. nagykátai 1. honvéd bevonulási központ [nyilván irsai állomáshelye alapján] származást igazoló bizottsága származási igazolványa. 113 Elemi népiskolai értesítő-könyvecske Városi Rózsa Mária tanuló részére, Budapest, a Szent István Társulat kiadása. - Ezt a forrást erősíti meg Városi Rózsa két önéletrajz-változatban is (gépelt lapok). 114 Gimnáziumi értesítőjét nem leltük fel a hagyatékban, de egyéb dokumentumok (gyógyszerész-gyakornoki végbizonyítványa és egyetemi leckekönyve s önéletrajza) tartalmazzák ezen adatokat.