Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)
II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Pusztai Gabriella: „Árral szemben" (A kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum)
1874-ben vásárolta meg a kerületi házat a bíróság számára 10.628 forintért. 7 A börtön továbbra is eredeti céljait szolgálta 1957-ig. 1959-ben rendőrőrsöt helyeztek el az épület utca felé eső részében, ahol valamikor a börtönőrök tartózkodtak napközben. Később szolgálati lakássá alakították át, s csak ezt követően tették lehetővé, hogy a szolnoki muzeológusok segítségével kiállítási, raktározási céllal használják Kunszentmárton néprajzi, történet, régészeti emlékei lelkes gyűjtőmunka útján végül 1968-ban kaptak végleges helyet a volt Nagykun Kerületi Börtön épületében. A gyűjtemény 1985-ben alakult múzeummá, s azóta egy állandó és folyamatosan változó időszaki kiállításokkal várja látogatóit. Kertjével, ódon börtönfalaival egyedülálló színfolt a Körös-partján. A múzeum belső felújítása A volt börtön épülete az 1990-es évek közepére katasztrofális állapotba került. A villanyvezetékek időnként kigyulladtak a falban, gyakori volt az áramszünet. A nedves, párás épületet három olajkályhával fűtöttük. A salétromfoltos falakról omlott a va kolat, s a könnyező házigomba ellepte az alsó szintet. A múzeum és a Műemlékvédelmi Hivatal határozottan kérte a város vezetésétől a további fertőzés megállítását. Kunszentmárton Város Önkormányzata, az épület tulajdonosa 1998ben kezdte meg a 2003 júniusáig tartó felújítási munkálatokat. Az elavult és tűzveszélyessé vált elektromos hálózatot lecserélték, új lámpatesteket szereltek fel, az olajkályhák helyére lapradiátorok kerültek. A tető korhadt léceit, törött cserepeit leszedték, s újakkal helyettesítették. A falak egy részén vakolatcserét hajtottak végre, s mellékhelyiségeket alakítottak ki az épületben. Elkorhadt parkettáinkat felszedték, s szinte valamennyi helyiség új burkolatot kapott. Meglehetősen sokbontással járt 1999-ben a gomba elleni védekezés. Az épületben a szakemberek - a gombafonalak után haladva a falban és a faanyagokban - leszedték a vakolatot, a padozat betonburkolatát, s azonnal elégettek, megsemmisítettek minden fertőzött anyagot, beleértve ajtókat, ajtókereteket, a lépcsőt, a gyűjtemény egyes tárgyait. Az ezt követő helyreállításra ekkor még nem volt lehetősége az önkormányzatnak. A múzeumot ebben az állapotban érte az árvíz. Bejárat az utca felől, 1996. Árvíz a múzeumban A volt kun kerületi tömlöc falait a Köröstől mintegy 150 méterre, a gát mögött emelték az egykori építők, kitéve ezzel időről időre a folyó szeszélyeinek. A Körös áradása idején, 2000. április 12-én reggel vízér tört fel az egyik alagsori cellában. A víz szintje gyorsan emelkedett, s másfél óra alatt elöntötte az alagsort a börtön kápolnájával együtt. Később a földszintre vezető lépcsők tetejéig duzzadt az áradás, veszélyeztetve a teljes épületet. A kiállítási és a raktári tárgyakat a polgárivédelem, a tűzoltóság mentette ki az elárasztott termekből. Elkeserítő volt látni a rézműves műhely tőkéit, polcait, a szitaszövőszéket stb., melyeket már nem bírtunk kiemelni a vízből. Az önkormányzat gyors segítségének köszönhetően gyűjteményünket ideiglenes raktárban helyeztük el. A víz három hétig állt benn az épületben, majd hónapok teltek el, míg a sár, a vizes falak kiszáradtak. Az árvíz során jelentős kár keletkezett a földszinti (már felújított) részben. A 7 Kunszentmárton város tanácsi jegyzökönyve 1874. 512. sz.
