Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Sin Edit: A világháború évei az 1914-18-as szentendrei sajtó és a képviselőtestületi jegyzőkönyvek tükrébe

hazafias ifjúság a város hazafias lakosságával együtt tüntetést rendezett a háború mellett. Az. emelkedett hangulatban megindult tüntető tömeg a városházáról nemzeti zászlók alatt cigányzene és a szentendrei fúvószenekar hangja mellett bejárta az egész város utcáit, folyton lelkesítő kiáltásokkal, hazafias dalok éneklésével. A menetben részt vevő nagy tömeg szüntelenül éltette a háborút, a hazát, a királyt, a hadsereget, a szövetséges államokat. (...) Szívvel-lélekkel zúgott a tömeg: Sehonnai bitang emher, ki most ha kell, halni nem mer..." „Szentendrén a harcra hívó szózat mintegy hétszáz [valójában 4-500 S. E. ] embert szólított el övéik köréből, akik hétfőn és kedden gyülekeztek a városháza mellett."

11 Kedden, az idősebb korcsoport bevonulásánál már „...lehetetlen volt nem érezni azoknak a szülőknek, hitvestársaknak és gyermekeknek a fájdalmát, akik talán utoljára vettek búcsút kcnyérkcresőiktől". 12 Kada Mihály plébános figyelmeztetése: „Bevonult hadköteles fiaink helyébe lehet, hogy a hirtelen jött viharfelhők az ínséget és nyomort hozzák."

13 Ugyanebben a számban: „A mozgósítás óla nagymérvű emelkedés tapasztalható a liszt, cukor, kenyér, burgonya, főzelékfélék s egyéb nélkülözhetetlen élelmi cikkeknél, s az. áraknapról-napra tetemesen emelkednek."

14 A „sehonnai bitang ember"-től az „ínség és nyomor"-ig sok minden együtt van tehát ugyanabban a lapszámban. Két hét múlva (a háború kiterjedése, pl. Anglia hadba lépése után), már nyoma sincs az örömmámornak: „Legyünk higgadtak és óvatosak! Egy beláthatatlan végű háború előtt állunk, ezért minden eshetőségre számítani kell."

15 Egy újabb szám: „Múlt vasárnap 38 sebesült katonát hoztak városunkba. Ezek közül 28-at a szanatóriumban, 10-et pedig a legényegyletben helyeztek el, ahol már azelőtl is 5 sebesült feküdt."

16 Híradások a sebesült katonáknak gyűjtölt adományokról a lap szeptember 6-i és szeptember 27-i számaiból: Kada Mihály plébános pl. egy üveg bort, Ábrányi Emiiné - az országos hírű költő felesége - egy kosár paradicsomot és egy kosár barackot, Weresmarthy Miklósnc 12 törölközőt, 6 szappant és két köpőcsészét adományozott. Az október 4-i szám szerint a város 28 virilis képviselője - tehát leggazdagabb polgára - közül nyolcan még egy fillért sem adtak. A jómódú kocsmárosok és vendéglősök szintén kivonták magukat e hazafias akcióból.

17 Megjelentek- az elégedetlenség és a gondok első megnyilvánulásai: „Komolyan figyelmeztetjük a [hadisegély késése miatt - S.E.] elégedetlen, véresszájú asszonyokat, hagyjanak fel ezekkel az izgatásokkal, mert komoly következményei lehetnek. A határban van még elég munka, csak akarat és kedv kell hozzá. Amelyik asszony pedig nem alkalmas a mezei munkára, vállalkozzék katonai ruhák varrására, azzal is lehet néhány garast szerezni."

18 1915 elején: „Rekvirálási rendelet. Aki eltitkolja vagy elrejti készletét, két hónapi börtönnel büntetendő." „E héten már majdnem teljesen elmaradtak az adományok. E körülmény egyedül csak annak tudható be, hog)' az utóbbi hetekben hirtelen félszökött drágaság mindnyájunk anyagi erejét leköti."

19 Egy másik: „Hirdetmény a búza, rozs, árpa és zabkészlelek összeírásáról."

20 Egy újabb: „Az utóbbi hetekben a liszthiány rendkívül 11 Szentendre és Vidéke 1914. augusztus 2. 12 Uo. 13 Uo. 14 Uo. 15 Szentendre és Vidéke 1914. augusztus 16. 16 Szentendre és Vidéke 1914. szeptember 6. 17 Szentendre és Vidéke 1914. szeptember 6. és szeptember 27. 18 Szentendre és Vidéke 1914. szeptember 13. 19 Szentendre és Vidéke 1915. január 31. 20 Szentendre és Vidéke 1915. február 14.