Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Sin Edit: A világháború évei az 1914-18-as szentendrei sajtó és a képviselőtestületi jegyzőkönyvek tükrébe

érezhetővé váll városunkban. A pékek kénytelenek voltak beszüntetni a kenyérsütést, kereskedőink pedig nem tudták a közönség lisztszükségletét kielégíteni."

21 A képviselőtestület egyik ülésének jegyzőkönyvéből: a testület „...a folytonos behívások folytán előállott munkáshiányra való tekintettel felhatalmazza a polgármestert, hogy a közdűlőutak javítására és egyéb munkák végzésérc 50 fogoly alkalmazását kérelmezze."

22 (Három év múlva, 1918. októberében 62 munkára beosztott orosz hadifoglyot tartottak nyilván Szentendrén.) A helyi sajtóban megjelentek olvasói levelek is: „Mit küldjünk szeretteinknek

9 A behívottaknak tápláló eledel kell és nem nyalánkság. Tessék tehát elővenni egy szép kenyeret és azt szeletekre vágni és sütőben szépen megpirítani és úgy kiszárítani, mint a csont, hozzá egy-két doboz tejkonzerv és kockacukor (...) Küldhetünk még szalonnát, szappant, gyertyát, rovarport, ellenben nem szabad gyufát, benzint, öngyújtót, robbanószert küldeni. De nagyon ajánlom a szárított kenyér küldését, mert annak a fiatalság nagyon örvend."

23 Egy újságközlemény is jelzi az újabb nehézségeket: Felhívás a 4. hadikölcsön jegyzésére: „A magyar állam ismét kérő szóval fordul polgáraihoz. Megtámadott hazánk újabb áldozatra kéri itthon lévő fiait. Töltény, ruha felszerelés kell diadalmas hadseregeinknek, hogy kivívhassák a végső győzelmet."

24 Pest megyei adat az alispán 1916. június 19-i évnegyedes jelentéséből: „A közélelmezés biztosítása mindinkább nagyobb nehézségekbe ütközik. A megyében az ellátatlanok havi lisztszükséglete 320-340 vagon, a belügyminiszter úr azonban csak havi 164 vagon lisztet utalványoz." Két híradás a „Szentendrei Újság" 1917. február 1 1-i számából: „A tizennyolc évesek sorozásáé hó 3-án folyt le Szentendrén. A negyvennyolc sorozásra kerülő közül tizenhatot talált alkalmasnak a bizottság." „A szentendrei harangok hosszú útra keltek. (...) E hó 7-én vitték el őket megható búcsúzás közben. Minden templom harangját felekezete papja megáldotta, s a hívők, akik annyiszor gyűltek össze hívó szózatukra, meghatottan, könnyes szemmel kísérték ki a vasúti állomásra. Egy-egy harang maradt csak minden templomban az átvevő bizottságnak azzal a cinikus vigasztalásával, hogy nemsokára azok is útra kélnek."

25 A háború alatt egy géppuskás tanfolyam működött a városban. A Duna-parton üresen álló Weresmarty villában rendezték be a parancsnokságot, az Anna-völgyi lőtéren tartották a gyakorlatokat, részt vettek a Duna-part rendezési munkáiban is. Részben e fegyveres alakulatjelenlétének, visszatartó hatásának volt köszönhető, hogy a háború utolsó hónapjaiban, illetve az őszirózsás forradalom idején nem volt különösebb rendbontás, illetve köztörvényes bűncselekmény Szentendrén. A képviselőtestület több ülésén foglalkozott a háború okozta problémákkal: „...a katonaságnak emelendő barakkok részére a város ingyen telket bocsát rendelkezésre." A testület „...felhatalmazza a város polgármesterét, hogy a Duna-parton dolgozó katonák részére a városi pénztár terhére dohányt és kenyérpótjegyet, illetve az ezen vett kenyeret bocsássa rendelkezésre."

26 „A város képviselőtestülete (...) kivételesen, éspedig a háború okozta nagy drágaságra való figyelemmel ezúttal azon tiszteletteljes kérelemmel fordul a vármegye törvényhatóságához, hogy a város szegényeinek ellátása céljára 20.000 korona azaz Húszezer 21 Szentendre és Vidéke 1915. március 7. 22 Szentendre város képviselőtestületének jegyzökönyvei. 1915. április 22. 23 Szentendrei Újság 1916. április 16. 24 Szentendrei Újság 1916. április 23. 25 Szentendrei Újság 1917. február 11. 26 Szentendre város képviselőtestületének jegyzőkönyvei. 1918. február 23.