Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)
II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Deák Antal András: Egy rejtély nyomában (Marsigli Duna-monográfiájának és térképeinek kutatás-története)
Egy rejtély nyomában Marsigli Duna-monográfiájának cs térképeinek kutatás-története Deák Antal András Luigi Ferdinando Marsiglit (1658-1730) úgy tűnik, az európai tudománytörténészek ismét felfedezték. 1 Erre utal az a három, általam fontosnak tartott publikáció, amelyek a témában az utóbbi években jelentek meg: Relazioni dei Con fini... 2 ; Marsigli's Europe, és Histoire physique de la mer 4 . Az első kettőben a magyar vonatkozások dominálnak. John Stoye müve pedig talán az első olyan Marsigli-ismertetés, amely kerül minden hagyományos pátoszt és kifejezetten a történelmi forrásokra épít. Munkájához évtizedekig gyűjtötték diákjai a forrásanyagot. Miért foglalkoznak angol szerzők Marsigli val? Alapvetően azért, mert Marsigli a Royal Society tagja volt és jelentős ösztönzést kapott a Társaságtól magyarországi kutatómunkájához. Ennél sokkal nyomósabb indoka lehet a magyaroknak Marsigli életművének kutatására, hiszen mint katona, többször veszélyeztette életét a 15 évig tartó török felszabadító háborúk idején, és jelentős érdemeket szerzett hadmérnöki tudásával katonaként - gondoljunk csak Buda visszafoglalásának történetére -, valamint műveltségével, a térség népeinek, kultúrájának és nyelvének ismeretével diplomataként. Tudománytörténészeink érdeklődésére pedig azért tarthat számot, mert a Dunáról és a Kárpát-medence természeti, földrajzi és történelmi-társadalmi viszonyairól írt, nevének európai hírt hozó műve, a Danubius Pannonico-Mysicus az első híradás az ekkor még „terra incognita"-nak számító Magyar Királyságról. Mi sem természetesebb hát, hogy emlékének ápolása elsősorban a mi feladatunk. Számomra, a Duna Múzeum dolgozója számára pedig - ezek után érthető -, egészen természetes volt, hogy életművének még nem tisztázott vonatkozásait kutassam. Hagyatékának gazdag iratanyagát a Bolognai Egyetem őrzi. Amikor először kijutottam Bolognába, hogy Marsiglival kapcsolatos kérdéseimre választ találjak, két hetet kaptam a Művelődési Minisztériumtól. Professzor Franco Farinellinél, a helybeli egyetem Marsiglikutatójánál kellett jelentkeznem szándékommal, aki a két hét leteltével meghívott egy búcsúebédre. Ezen - számomra szimpatikus - formát választotta arra, hogy kikérdezzen, mentem-e valamire, avagy csak szélhámoskodtam. Amikor leleteimről beszámoltam - a Duna-monográfia keletkezésének körülményeire vonatkozó fontos információkat közlő latin nyelvű levelek voltak ezek -, meglepetésében csaknem feldöntötte az asztalt, és így kiáltott föl: „Mindez itt található nálunk?" Azóta többször megjártam Bolognát és Bécset is - ugyanis a Staatsarchivban őriznek számomra fontos határtérképeket és Marsigli által írt határjelentéseket. Ezeken a kutatóútjaimon is általában szerencse kísért. Ennek köszönhetően a nemzetközi fórumokon - térképtörténeti- és történész-konferenciákon - nem egyszer elhangzott felfedezéseim hallatán egyegy, a Farinelli úréhoz hasonló elcsodálkozó megjegyzés. Egy alkalommal pedig - éppen az 1 1930-ban. halálának kétszázadik évfordulóján számos - köztük nem egy felszínes - publikáció jelent meg róla. 2 GHERARDI, R. 1986. 3 STOYE, J. 1994. 4 MARSIGLI Luigi Ferdinando: Histoire Physique de la mer a cura di Giorgio Dragoni 1999. - hasonmás kiadás angol fordítással. Bologna. Angolra fordította, jegyzetekkel ellátta és a bevezető tanulmányt irta: Anita Mc Council.
