Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

I. Tanulmányok - Peterdi Vera: A Gresham-palota lakáscsempéi a Magyar Nemzeti Múzeum kerámia gyűjteményében

gyárát. 153 Egyelőre evidenciában kell tartanunk a Willeroy & Boch gyárat Mettlach-ban, mint a gyártóhelyéről általánosan mettlachinak 154 nevezett kerámiatermékek névadóját, amely szintén rendelkezett magyarországi lerakattál 155 -, s még inkább magát a Zsolnay­gyárat. A pécsi Zsolnay-gyár előállított „vastag falú padlóburkolólapokat is, ... A tervraj­zokat a gyár készítette, különösen a fürdőszoba- és padlóburkolatokét." 156 A gyár igazgatói tárgyalóterme falburkolatának mintarendszere is erősen emlékeztet a Gresham-palota aljzat­burkolatának K17-CS változatára. 157 Konkrét bizonyítékunk azonban egyelőre egyikre sincs. Forgalmazóként a kutatás jelenlegi szintjén legnagyobb eséllyel a Walla József-féle ce­mentgyárak 1­8 kerülhetnek számításba több okból is. Id. Walla József (1855-1920) ce­mentgyáros, háztulajdonos, virilista, a korszak legkiemelkedőbb 159 cementgyárának tulaj­donosaként az 1900-as években már komoly presztízzsel, remek összeköttetésekkel ren­delkezett, s a nagyobb munkáknál rendre együtt dolgozott a legjelentősebb művészekkel, mesterekkel, gyárosokkal. Szoros kapcsolatban állt - ahogy már utaltunk rá - a Zsolnayak­kal is, és nagyon elképzelhető, hogy valamilyen megállapodás alapján ő is forgalmazta a Zsolnay-gyár burkolólapjait. Ehhez a nagy volumenű építkezéshez nyilván rengeteg burko­lólapot kellett egyszerre legyártani, ami által raktározásuk problémás lehetett. A Walla­katalógus 160 első oldalán a sajátos megfogalmazás mindenesetre arra utal, hogy a gyár for­galmazott más állal gyártott készítményeket is: „Mintakönyv saját készítményű márvány­mozaik-lapokról, cementlapokról és raktáron lévő klinkerlapok, mettlachi-lapok és fayence-burkolati lemezekről." A mintalapokon a XXV-XXVT-os táblán szerepel a Zsolnay falicsempék csaknem mindegyik változata is! Más információink szerint azonban 1893-tól 153 A Magyar Iparművészet 1905. májusi számának hátlapján olvasható hirdetés alapján a Budapest-Debrecen­Győr-Temesvár érdekeltségű Melocco építkezési vállalat (központ és gyár: Budapest VI., Dévai u. 21.) nem gyártott mettlach-i módra készült kerámiát, csak márványmozaiklapokat, cementmükövet és egyéb épületszerkezeti anyagokat. Arra vonatkozóan sincs adatunk, hogy a Budapestre is gyakorta szállító, itt képviselettel is rendelkező osztrák Wienerberger gyár készítette volna ezeket a darabokat. Lásd ehhez ALMLR ZS. 2002. 26-33. pp.; HADIK A. 1994. 447. p.; továbbá Mattyasovszky Zsolnay Tamás szíves közlése a lehetséges gyártókról. 154 Az. 1930-as évektől névvédclmi okokból már csak az „a la Mettlach", illetve „mettlachi-módon gyártott" megnevezéssel határozhatták meg ezt a technikát/módszert. 155 A megkezdett, de még folyamatban lévő mikroszkópos vékonycsiszolat-vizsgálat éppen kizárni látszik a mettlach-i gyárat. Török Klára restaurátor (MNM) szíves közlése. 156 KATONAI. 1997. 131. p. 157 CSENKEY É. 1992. 132. p. (6. ábra) 158 Walla József cementárugyár rt. Budapest VII., Gizella út 36/38. BFL VII 2. E. Cégbíróság Társ. C. mutatói 108. kötet 73. lap; 44. kötet 284. lap. Okmánytári szám 1679 10682/949; ifjabb Walla József cementgyár rt. Budapest X., Asztalos Sándor út 12. uo. 119. kötet 267. p.; 88. kötet 43. p. 1. Okmánytári szám 4198. A Cég­bíróság egyéni mutatóiban: Walla József cementárugyár 6. kötet 189. lap 1880 /168 ügy ill. ifjabb Walla József mozaik és cementárugyára Budapest VII. ker., Gizella út 36. 27. kötet 94. lap 13383 ügy. - Walla József Mozaik és Cementáru gyára Budapest VII. ker., Rottenbiller utcza 13. (hirdetés a Magyar Iparművészet 1905. május havi számának belső lapján.). 159 Az 1878-tól (először a Gyár - ma Jókai -, majd a Rottenbiller utcában, az 1890-es évektől a Gizella úton) működő gyár 1900-ban már 200-250 munkással dolgozott, igen korszerű gépparkkal rendelkezett s már számtalan kiemelkedő jelentőségű megrendelést tudhatott maga mögött. Vetélytársa alig akadt. HADIK A. 1994.454 p. 160 Ifjabb Walla József 1908-ra datált mintakönyve. Id. Walla József 1908-ban ugyanis részvénytársasággá alakította gyárát, fiának, ifj. Walla Józsefnek pedig új gyárat alapított a X. Asztalos Sándor utcában, ahol min­den bizonnyal a régi mintalapok és technológia alapján gyártották tovább a Walla-termékeket. A Gresham aljzatburkolatainak mindkét-féle változata megtalálható ebben a katalógusban „mettlachi módon készült" megjelöléssel. A XXI. mintalapon található az egyik, 78. alap (középlap) megjelölés alatt, de más szalag-szín­nel és kissé eltérő virágmintával a kis méretű sarok-kockán; ennek szegélye a katalógusban 1065. számon jelenik meg, de szintén más színben és sarokelemei is eltérő mintázatúak. A másik, egyszerűbb Gresham-bur­kolólap (XXI. mintalapon) a 69. alap számon jelentkezik, ez teljesen azonos a Gresham-palotabeli mintázattal, szegély nélkül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom