Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

I. Tanulmányok - Peterdi Vera: A Gresham-palota lakáscsempéi a Magyar Nemzeti Múzeum kerámia gyűjteményében

már ők is kezdtek mozaik és mettlachi burkolólapokat gyártani. 161 Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a Gresham kivitelezőinek listáján a burkolólapokat bizonyos Schön Adolf rakta le, aki maga is cementgyáros volt. Kérdés, hogy őt a gyártók vagy az építtetők bízták-e meg ezzel a munkával (annak kicsi az esélye, hogy saját padlóburkolóit rakta le). A gyártóhely megállapítására restaurátoraink segítségével technológiai és alapanyagi vizsgálatokat indítottunk, 162 amelyek még nem zárultak le. A kutatás jelenlegi szintjén ­jelzett-datált analógiák hiányában - még semmi bizonyosat nem jelenthetünk ki. Restaurátoraink vizsgálatának köszönhetően beazonosítottuk viszont az alapanyagot és ismerjük az előállítás módját. A Gresham-palota padlóburkolólapjai mettlachi, azaz égetett kőagyag lapok, 163 fmomkerámiaipari technológiával a két (kiskockák), illetve három rétegű lapokat félszárazon, nagynyomáson sablonban préselték össze, mesterségesen szárították, magas tűzön (1200-1300 °C) tömörödésig égették, így tűz-, fagy- és kopásálló, rendkívül tömör, súlyos kerámialapok keletkeztek. Szerkezetileg a középső kőagyagréteg a legvasta­gabb és a legdurvább szemcsézetü, az ezt közrefogó vékony, finomított agyagrétegek közül az alsó a vékonyabb, fémoxiddal egyszínűre színezett; a fedőréteg (nem máz!) valamivel vastagabb és többféle színből összeálló mintarendszerü. Itt a színes mintát (a mintát kiadó színeket) osztott sablonnal lehetett előállítani. A magastüzű égetésnél a borítórétegek szinte egybeolvadtak az alappal, azaz a középső réteggel. 164 (Sablonokat a 19. század utolsó har­madától kezdtek használni a kerámiagyárak.) A Gresham-burkolók K17-tel jelölt mintavál­tozata nyersfehér nyolcszögletű lapokból áll, méretük 170x170x15 mm. 165 Sarkaiknál rom­buszalakúra állított négyzetes kék lapocskák teszik teljessé a mintát; méreteik 70x70x15mm. A gazdagabb mintarendszerü variációt (KI8) szintén nyersfehér nyolcszögletű lapok alkot­ják, de a lapok oldalai mentén kék szalag fut körbe, s a kis kék lapocskákon nyolcszirmú, stilizált, fehér virágok vannak. Ezt az alapmintát kettős bordűr keretezi. A belső bordűr: fekete alapon leporelló-szerűén cakkosra hajtogatott kék-fehér szalagos, fehérrel kereteit, szürke szegélyszalaggal díszített téglalapok sora, sarokeleme pedig négyzetes, gyémántmet­széses mintával készült, azonos színekkel és szalagkercttel. A külső bordűr egyszínű nyers­fehér, nagyméretű téglalapokból áll. Mintegy 70-72m 2 felületű terület maradt meg a külön­böző helyiségekben a burkolólapokból; többnyire kis felületek, kivéve az épen maradt konyha 25m 2-es területét. Mintázatuk Az épülettervek készítésekor a tervezők rendszerint meghatározták azt is, hogy milyen legyen a belső terek járófelülete. Az ilyen nagyszabású építkezéseknél, amilyen a Gresham is volt, nyilván nemcsak a közös térhasználatnál, hanem a lakások kialakításánál is reprezen­tativitásra, stílusos környezet megalkotására törekedtek. Erre utal a konyhák gazdagabb, s a fürdőszobák, wc-k puritánabb, racionálisabb padlómintázata is. Nyolc konyhából és négy higiéniai helyiségből sikerült padlóburkolatot megmentenünk, s ez a mintarendszer­használat következetesen érvényesült. Megfigyelhető az is, hogy a falicsempék dekorjától eltérően az aljzatmotívumok döntően geometrikusak - itt a geometrikus szecesszió szellemisége érvényesül inkább -, kivéve a kis 161 HADIK A. 1994. 446. p. - Lásd ehhez az ugyanitt leközölt fotót (449. p. 6. kép) a Szalon Újság 1904. évi számából; sajnos nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy a látható termékek cement vagy mettlachi lapok-e. 162 A széleskörű kutatást és vizsgálatot Török Klára vezeti. 163 Csányi Erika (Budapesti Műszaki Egyetem, Építőanyagok és Mérnökgeológiai Tanszék) vizsgálatai alapján egyértelműen kijelenthető, hogy anyaguk nem műkő, azaz nem cementes összetételű. 164 SZEBÉNYI J. 1999., valamint Csáki Klára és Török Klára restaurátorok szíves közlései, szakvéleménye. 165 SZEBÉNYI J. 1999. - Ezek a méretek megegyeznek a Walla-katalógus mettlachi lapjainak méreteivel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom