Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

I. Tanulmányok - Peterdi Vera: A Gresham-palota lakáscsempéi a Magyar Nemzeti Múzeum kerámia gyűjteményében

Ezt erősíti meg Wartha Vince is már idézett könyvében: „ A papír vagy ólomchablonokon kívül használnak még galván úton előállított finom rézchablonokat, melyekkel igen finom vonalakból álló rajzokat lehet készíteni".

118 További adataink szerint az Öv utcai Zsolnaygyárban a csempekészítéshez ún. „Stalldruck"-okat (acélnyomatok) használtak. Oly módon, hogy a mintát a fémbe vésték, az erre rákent festéket átvitték egy „Flußpapier"-ra (hártyapapír), s arról vették át a csempére.

119 A csempék hátlapja mázatlan, koncentrikus körökkel és hosszanti sávos, ill. négyzethálós préselt bordákkal díszített, mely Zsolnay-sajátosság. A négyzetes csempemotívumok alapján, azok variációiként készültek a szegélyminták, amelyeket váltakozva használtak mintás és fehér csempékkel. Az egyszínű színes lábazat színárnyalatai harmonizáltak a minták alapszínével. A lemezeket a ház építésekor habarccsal erősítették fel.

120 A megőrződött, múzeumunkba behozott csempefelület kb. 3CM0 m

2-nyi területű. Jogunk van feltételezni, hogy a ránk maradt hétféle falburkolati mintaváltozat a budapesti Zsolnay-gyár akkori motívumkincs-kínálatának mintegy felét öleli fel.

121 Mintakincs A csempék mintáinak elemzésénél elsősorban a korszak stílusirányzatait és kísérleteit, valamint a nemzetközi (azaz más kultúrák megismerésére irányuló) és a magyar (a hagyomány újraértelmezését megkísérlő) hatásokat kell figyelembe venni.

122 A rendelkezésünkre álló csempék mintái ennek alapján háromféle stílusirányzat hatására engednek következtetni: a historizmust megtermékenyítő keleti-iszlám kerámiák stíluselemeire és a magyar népművészet reneszánsz gyökerekre visszavezethető motívumkincsére, valamint a historizmust követő, a Gresham-épület képviselte szecesszióra. Ezek az irányzatok egymásra is hatottak, nem véletlen tehát párhuzamos jelenlétük. A Zsolnay-gyár maga is a stílusváltás időszakát élte a Gresham-palota építése idején. Az orientalizmus (a népművészet mellett) a Zsolnay-kerámiák meghatározó stíluseleme volt az 1880-90-cs években.

123 Zsolnay Vilmosra először 1867-cs londoni útján volt nagy hatással a - Lechner Ödön társaságában a South Kensington Museum-ban látott - keleti kerámia.

124 Olyannyira, hogy először lányait buzdította a perzsa és oszmán-török forma- és díszítő motívumkincs tanulmányozására,

125 akik Jacob von Falke művészettörténész professzor útmutatásai alapján ezt meg is tették Bécsben.

126 Majd fia számára tett lehetővé egy hosszabb 118 SZEBÉNYI J. 1999. 119 Mattyasovszky Zsolnay Tamás szíves szóbeli közlése. 120 SZEBÉNYI J. 1999. 121 BFL XI. 803. Budapesti Zsolnay-féle Porcelán-és Fayencegyár Rt. könyvelési iratok 1907^43. 50. Doboz Gépek és gyári berendezések leltára 1907. december 31. Minták és fonnák. 108. p.: „6 konyhaburkolás... 9 closetbuikolás'" 122 A kelet felé nyitásban, a keleti kultúra nyugat felé közvetítésében Magyarországnak a világpolgár-eszme jegyében egyfajta missziós szerepet kell vállalnia - vélték a századfordulón. 123 HARS É. 1996. 57. p.; GERELYES I.-KOVÁCS O. 1999. 12-13. pp. 124 GERELYES I.-KOVÁCS O. 1999. 4L p. 125 Az 1880-90-es években már egyre sürgetőbb igénnyé vált az orientalizáló stíluselemek alkalmazása az építészeti kerámiában. GERELYES I.-KOVÁCS O. 1999. 14. p. 126 Kiváló forrásnak bizonyultak ezen anyagcsoportok tanulmányozására a magán- és közgyűjtemények. HÁRS É. 1996. 57. p. Az Annette Hagedorn tanulmánykötetében közölt európai példák is igazolják, hogy más nyugat- és közép-európai kultúrák kerámiáira is dominánsan hatoltak ezek a - múzeumi anyagként hozzáférhetővé vált iparművészeti darabok, közel hozva egymáshoz ennek a stíluskorszaknak a termékeit. (HAGEDORN, A. 1998.) Ilyen, múzeumi anyagként megőrizhető gyűjtemény létrehozására Zsolnay Vilmos is törekedett, ami magyar népi és keleti kerámiagyüjteményei formájában meg is valósult. (ZSOLNAY T.-M. ZSOLNAY M. 1974.67. p.) Zsolnay Miklós ízniki fajansz csempéi ma már az Iparművészeti Múzeum anyagát gazdagítják. (GERELYES I. 1994. 131-136. képmelléklet.)