Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

I. Tanulmányok - Peterdi Vera: A Gresham-palota lakáscsempéi a Magyar Nemzeti Múzeum kerámia gyűjteményében

keleti utazást 1887. október és 1888. február között. 127 Zsolnay Miklós a Konstantinápolytól Burszán, Izniken, Damaszkuszon keresztül Kairóig tartó útja során 170 db-ot kitevő fali­csempe-gyűjteményt és több ezer darab iszlám kerámiát vásárolt - igen jó érzékkel és ízléssel válogatva össze a darabokat. Utazásának tapasztalata főként az volt, hogy az építészeti kerámiában van „fantázia", csak meg kell találni hozzá a vevőket, megrendelőket - elsősorban a nagy, emblematikus építkezéseken -, hogy ez a kincs átmentődhessen a jövő számára is. 128 A Zsolnay-lányok által tanulmányozott/lemásolt és a Zsolnay Miklós­gyűjtötte, zömében 16-17. századi oszmán-török csempék a legfajsúlyosabb ösztönzői és mintái voltak a korabeli Zsolnay-készítmények, így falburkolatok jelentős részének. 129 Van okunk tehát konkrét analógiák, beazonosítható mintalapok példái nélkül is feltételezni, hogy a Gresham-csempék dekorjainak is ezekben kell keresnünk az előzményeit. A keleti stílus ­szemben a reneszánsz inkább értelemre, mint érzelmekre ható stílusával - a romantikát és a szabadságot jelképezte a historizmus emberének ízlésvilágában, s mint ilyen fejlődött kordi­vattá. 130 Ebbéli szándékában szerencsésen találkozott a motívumai révén a magas művészetbe emelt magyar népművészettel. A magyar népi díszítőművészetbe már a hódoltság korától beépültek - az ország középső részén működő fazekasmühelyek közvetítésével - bizonyos keleti minták a hazánkba is behozott híres izniki és kütahyai kerámiaközpontok fajansz edényeinek révén, illetve hatására. Az erdélyi mintakincsbe pedig többek között úgy, hogy már a 17. századtól rendeltek erdélyi fejedelmek Törökországból falicsempéket. 131 Teljesen természetes folyamat volt ez, hiszen az iszlám kerámia bizonyos színeivel, növényi mintáival (szegfű, tulipán stb.) erősen emlékeztet a magyar népi motívumokra - de a két nép mintakincsénck voltak közös elemei is. Ilyenek pl. a „kiosztott rendben ismétlődő, körbekomponált, stilizált növényi ornamentika", 132 amelyet jól megfigyelhetünk a Gresham-csempék majd' mind­egyikének szerkezeti kompozícióján. Ugyanígy termékenyítette meg a szecessziót is a keleti stílus, bizonyos elemeivé 1.133 A tiszta, élénk színek használatának pl. az izniki falicsempék voltak az előképei a szecesszió­ban, csakúgy, mint a lendületes díszítésnek és a sűrű ornamentikának. Magát a csempe­használatot is a progresszív szecessziós építészet terjesztette el. Szerepet kapott a magyaros-népies jelleg is a historizmusból a szecesszióba való átmenet korszakában, mégpedig most a reneszánsszal karöltve: a reneszánsz karakterű magyaros minták formájában. Köztudott, hogy a Zsolnay-gyár (tkp. maga Zsolnay Vilmos) 134 nehezen váltott át a sze­cesszióra, inkább csak a közízlés megváltozásának, a divatnak engedve. Zsolnay Vilmos ru­galmasságára jellemző, hogy meglehetősen korán felismerte a stílusváltás szükségességét. Ezt elsősorban négy új fiatal művész (Apáti Abt Sándor, Darilek Henrik, Mack Lajos, 127 GERELYES I.-KOVÁCS O. 1999. 15-20. pp. 128 GERELYES l.-KOVÁCSO. 1999. 15-20 pp. 129 Az 1890-es években a Zsolnay Miklós által hozott mintegy ötládányi csempe „motívumaival és a korábban bevezetett magastüzü színezés nagyszerű technikájával készültek a Zsolnay-gyárban a falburkoló lapok." (HÁRS É. 1996. 37. p.) Ezek hatottak Sikorski Tádé csempeterveire is az 1890-cs években, i. m. 71. p. 130 FELVINCZ1 TAKÁCS Z. 1928. 384. p.; HÁRS É. 1996. 69. p. 131 GERELYES I. 1994. 46. jegyzetpont. 132 HARS É. 1996. 70. p. 133 Azokkal, amelyek beilleszthetők voltak az új stílusba, hiszen az onentalizmusnak elsősorban nem az oszmán­török és perzsa vonulatával, hanem a japánnal jelentkezett a szecesszió; az előbbit inkább háttérbe szorította. GERELYES 1-KOVÁCS O. 1999. 40. p. 134 Zsolnay Vilmosnak éppen úgy le kellett küzdenie a szecesszióval szembeni ellenérzéseit - érdekes párhuzamként -. mint Quittner Zsigmondnak; de mivel mindketten meg akartak felelni a korszellem elvárásai­nak, sikerült ezen az új területen is kimagaslót alkotniuk: kimagaslóbbat, mint a stílus kezdettől elkötelezelt híveinek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom