Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)
I. Tanulmányok - Peterdi Vera: A Gresham-palota lakáscsempéi a Magyar Nemzeti Múzeum kerámia gyűjteményében
Csempegyártás A Gresham-palota lakásaiba az összes falicsempét kétséget kizáróan 101 ugyanazon gyár gyártotta, a Budapesti Zsolnay-féle Porczellán Fayence gyár rt. Az 1895-ben részvénytársaságként megalakult gyár a Fischer Ignác-féle Porczellán és Majolika gyár rt. felszámolásávaljött létre. 102 Zsolnay Vilmos, a pécsi Zsolnay-gyár tulajdonosa, már 1884-től komolyan foglalkozott egy pesti gyár létesítésével, 103 így igencsak kapóra jött számára a Fischer-gyár megszerzésének lehetősége. 104 Mivel mind a Fischer-, mind a Zsolnay-gyár jelentős mennyiségben gyártott fajansz falicsempéket, s a pécsi gyár meglehetősen kis alapterületű volt a sok nagy gépet igénylő áru készítéséhez, 10 ^ már csak a profiltisztítás érdekében is kézenfekvőnek látszott - és igen jó üzletnek bizonyult 106 - az új helyre költöztetett, nagyarányú fejlesztéssel felfuttatott pesti gyár 107 átállítása kizárólagos csempegyártásra. 108 Ez meg is történt. Zsolnay Vilmos feltétlenül szükségesnek tartotta, hogy a díszedények mellett közszükségleti célokat szolgáló árut is gyártson. Falicsempéi mindamellett kiváló minőségük folytán gyakorlatilag vetélytárs nélküliek voltak - mennyiségüket és a rendelés-teljesítés gyorsaságát illetően is. Nem véletlen, hogy a gyár termékeinek 50%át exportálta (Ausztriába, a Balkánra, stb.). Európai színvonalú gyártmányaik révén csak a Zsolnay-gyárak tudták felvenni a versenyt a külfölddel. 109 101 A falicsempéken megtalált kettőskereszt gyári jegyet két jcgykönyvből tudtuk beazonosítani. Adressbuch der Keram-Industrie Verlag von Müller & Schmidt in Coburg 1920. 144. p. 409. : „Budapester Zsolnay'sche Porczellan-Fayance-Fabrics A. G. Öv. u. 8. „1906" masszába nyomva (a kötetre M.Zsolnay Tamás hívta fel a Figyelmemet, köszönet érte); Dieter Zühlsdorf!' Keramik-Marken Lexikon Porzellan und Keramik Report 1885-1935 Europa (Festland) Made in Europa, 1994. 352 p.: + 1905 - nach 1910 Preßmarke und Farbstempel. - Szebényi Judit 1999-es állapotfelmérése is egyértelműen leszögezi, hogy a Gresham-falicsempék az Öv utcai gyár készítményei. 102 Fischer Ignác Porczellán és Majolika gyára 1864-ben létesült a Külső Dob utca 63. sz. gyártelepen. Fő gyártmánya az ún. díszfajansz és a magyaros dekorú és fazonú díszedényáru volt, de „Elég nagy mennyiségben gyártott fajansz burkolólapokat is. amelyek az akkori kor divatja szerint nem tiszta fehérek, hanem máz alatti mintával voltak díszítve." GROFCSIK J.-REICHARD E. 1973. 121-122. pp. A Fischer-gyár 1893-ban részvénytársasággá alakult, 1895-ben tönkrement; májusban felszámolták, június 12-én megalakult - a Dob utcai gyárat megvásárolva - a Budapesti Zsolnay-féle Porzellan Fayence gyár Rt. A részvények többségét kezdettől a pécsi Zsolnayak tartották a kezükben. 1902-től megszerezve az összes részvényt, a gyár egyedüli tulajdonosaivá lettek. GROFCSIK J.-REICHARD E. 1973. 121-122. pp.; RÚZSÁS L. 1954. 140-149. pp.; HÁRS É. 1996. 38.44. p. 103 ZSOLNAY T-M. ZSOLNAY M. 1974. 129. p. 104 Már csak azért is, mert a Fischer-gyár kezdeti sikereitől Zsolnaynak szándékában állt az egyetlen tényleges vetélytárs legyőzése, kiiktatása (a 19. század harmadik harmadában Mo.-on ők ketten tekinthetők csak színvonalas kerámiagyáraknak. KATONA I. 1977. 74., 190. p.. - 1895-re Zsolnay Vilmos tekintélye „már oly jelentős volt. hogy a tönkrement Fischer szanálására és valamilyen formában történő újra üzembe helyezésére a Magyar Ipar és Kereskedelmi Bank Rt. őt kérte fel." HÁRS É. 1996. 38. p. 105 Zsolnayt kezdettől érdekelte az ipari kerámia, különösen az ún. szaniter áru." KATONA I. 1977. 192. p. Zsolnay Vilmos, bármibe fogott is, igyekezett azt a legmagasabb színvonalon tenni. Ezen érdemeinek egyik bizonyítéka, hogy a csempegyártás terén is olyannyira első volt, hogy pl. Faenza is tőle rendelte csempéit. Állandó megújulási szándéka érzékelhető a dekorok minőségi és mennyiségi fejlesztésében is. Ez az innovációs készség torpan meg Zsolnay Miklós korszakában: az ő tehetsége apja kreativitásával szemben a kereskedelmi forgalmazásban nyilvánult meg. HÁRS É. 1996. 69. p. 106 „Ez a üzem ... némileg mostohagyerek szerepét játszotta...[mégis] biztos utakon haladt, hozama állandóan növekedett." ZSOLNAY T.-M. ZSOLNAY M. 1974. 191. p. Lásd még: RÚZSÁS L: 1954. 147. p. 107 Az új gyártelep 1899-ben kezdte meg működését Zuglóban, a VII. Öv utca 8-ban. 1907-ben már 240 munkással dolgozott, gőzzel hajtott gépekkel és visszacsapó lángú széntüzelésű kerekkemencékkel felszerelve. GROFCSIK J.-REICHARD E. 1973. 122. p.; HÁRS É. 1996.^44. p. 108 Az alakuló közgyűlés jegyzökönyvéből: a Társaság célja „Építészeti agyagáruk elsősorban falburkolólemezek gyártása és eladása". GROFCSIK J.-REICHARD E. 1973. 122. p. 109 GROFCSIK J.-REICHARD E. 1973. 123-124. pp.; HÁRS É.1996. 38. p.
