Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

I. Tanulmányok - Tóth István: A magyarországi szlovákok politikai és politikai jellegű szerveződései (1900-1948)

tagja volt az 1910-ben megalakuló Központi Banknak (Ústredná banka), 1904-től pedig a Bobula alapította (1872) Pomocná pokladnicat (Segélyező Pénztár) irányította. 1908-1914ig szerkesztette a Zornicka (Hajnalcsillag) c. gyermeklapot többed magával. 1919-ben Csehszlovákiába távozott. Milan Harminc ugyancsak aktív szerepet vállalt a Szlovák Egyletben, de ő már 1915től Liptószentmiklóson élt.

1 Az Izák család két tagja is jeleskedett a civil mozgalomban. Milos Eudovít Izák az ev. egyház tanítója (a Luther udvarban tanított) /1862-1927/ valamint fia Ján Eudovít Izák (1899-1978), aki a Szlovák Egylet titkára volt 1918-ban és az Irodalmi Szakosztály munkájába is aktívan bekapcsolódott. Milos Eudovít Izák tanítóként és karmesterként működött 1914-ig, fia korán vállalkozott az irodalmi munkásságra és a Mladé Slovensko (Fiatal Szlovákia) c. lap - amely kezdetben Budapesten jelent meg - a budapesti képviselet vezetője volt. Hosszas gondolkodás után a család az Ipoly folyón az utolsó pillanatban hagyta el az országot és választotta a Cseh-Szlovák Köztársaságot.

2 Biztosan mondhatjuk, hogy a 20.század elején a budapesti szlovák politikai csoport, és az értelmiségiek vezető személyisége Milan Hodt'a (1878-1944) politikus, újságíró volt. Korán próbálkozott az írással. 1896-tól jogot tanult Budapesten, igazából a szlavisztika és a filozófia vonzotta, s így 1918-ban Bécsben bölcsészdoktori címet szerzett. Szerkesztőségi tagja volt az 1898-1904 között a Szakolcán megjelenő Hlas c. folyóiratnak. A Szlovák Egyletnek 1900-1904 között alelnöke, 1905-ben elnöke lett. Ugyanebben az évben és egy esztendővel később a szlovákok a szerbek által is lakott dél-alföldi Kölpény (Kulpin) körzetében országgyűlési képviselővé választották.

3 így 27 évesen a magyar parlament legfiatalabb képviselője lett. Mint lapszerkesztő a kormányzat figyelmét is felkeltette. Igaz a kormányzat figyelmébe valójában Pechány Adolf a Slovenské Noviny szerkesztője és Zsilinszky Mihály Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium-i államtitkár ajánlotta, mint akadályozandó tevékenységet. Panaszuk Flodfa ellen az volt, hogy lapja olcsóbb, népszerűbb. Ettől kezdve ellenakciókat szerveztek ellene. Egy-kettő meg is valósul kormánypénzen. Ennek köszönhetően a lap egy év múltán megszűnt. Persze a fiatal, agilis Hodfa nem csupán a kormányzatban talált ellenségekre, konfrontálódott a Szlovák Nemzeti Párt konzervatív szárnyával, a nagy öregekkel. Aktivitásukat, munkastílusukat, gondolkodásukat élesen kritizálta 1901. évi akcióprogramjuk alapján. Erveléséből egyértelműen kiderül: az új generáció elégedetlen a joviális öregek bölcsességet színlelő semmittevésével. Keményen mindenre reagálni kell a lehető legrövidebb időn belül úgy, hogy ugyanakkor szakmai érdekeket is tudjon védelmezni. Ezt a véleményét a Hlas c. folyóiratban közölte. Megválasztását követően az Egyetértés című ellenzéki lapban optimista hangvételű, a magyar demokráciában bízó cikket közölt, amire a túrócszentmártoni nemzeti párti központ igen becsmérlőén reagált.

4 1903-ban újból lapot alapított Slovensky Tyt'denník címmel, majd 1910-ben a Slovensky Denník lapot indította újra, s ugyanezen évben a Központi Bankot hozta létre. 1918 novemberében és decemberében a Cseh-Szlovák Köztársaság budapesti nagykövete volt. A szlovákok tartózkodó magatartása 1918-ban már előrevetítette, hogy az elválás nincs messze. A megoldásokon való gondolkodás, tépelődés már nem kötötte le őket, volt egy serkentőbb feladat: az önálló nemzeti élet berendezésének mikéntje. Ezért Jászi Oszkár 1918. szeptember 26-án kelt levelére, amelyben a Huszadik Század hasábjain megjelenő 1 SZARKA L. 1998. 197-205. pp. A 2002. (PhD dolgozat kézirata) 112-132. pp. 2 KOVÁCS A. 2002. 123-124. pp.; Slovensky Biograllcky Slovník II. k. (E-J) 1987. 501. P.; LAMS (Literány archív Matice Slovenskej - Matica Slovenská Irodalmi Archívuma) - Martin - C 1366 - SI. Spolok; Spolocnosf Budapest. 1918. 3 Dlonozcmsky Slovak III. évf. 1905. Jan. 15. 1 p. 1905. febr. 15. 12. p. 1906. május 15. 35 4 KEMÉNY G. Gábor: Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában (Iratok. . ) III. k. 105-109.

p.. 151.p. 156. p.; Uö.: Iratok IV. k. 1905. 538-545. pp.