Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

I. Tanulmányok - Tóth István: A magyarországi szlovákok politikai és politikai jellegű szerveződései (1900-1948)

vitához kérte fel rövid tanulmányra a nemzetiségi kérdést illetően Dula Mátét a Szlovák Nemzeti Párt elnökét, Dula elutasító választ adott: „Most vagy soha! mondják a megváltásra váró kisebb nemzetek. Ez a mi álláspontunk is, midőn ügyünk igazságában bízva várjuk a népek nemsokára összeülő arcopagjának döntését." Végül a nemzetiségi kérdés tekintetében Zoch Sámuel nyilatkozott a szlovákok részéről.

5 Károlyi Mihály 1918. november 30-án ugyancsak Dula Máténak küldött táviratában, utolsó kísérletként közvetlenül a túrócszentmártoni döntés előtt a következőket írta: „Úgy érezzük, hogy az egész magyar nemzet lelkéből beszélünk, amikor ezekben a válságos órákban a testvéri szeretet őszinte érzett meleg szavaival fordulunk a Tót Nemzeti Tanácshoz. A magyar néptől nem választott el se gyűlölet, se érdekellentét, elválasztott csupán egy konok osztályunknak bűnös politikája, mely egyformán ártott a tót népnek és a magyar népnek. Azokért a sérelmekért amelyek a tót népet nemzeti érzésében érték, nem felelős a magyar nép, ezzel nem vállal semmiféle közösséget, hanem mindent meg fog tenni, hogy bűnös osztálya gyökeresen kiirtassék. Mi azon az állásponton vagyunk, hogy a minden népet megillető önrendelkezési szent jog szerint a Tót Nemzeti Tanács úgy fog határozni, amint a tót nép érdekében a legjobbnak látja, meg akarjuk azonban mondani, hogy a meggyőződésünk és szent hitünk szerint a tót nép és a magyar nép egymásra van utalva, és hogy békés megegyezésben és testvéri együttműködésben kell keresnünk a szebb jövőt és a jobb életnek feltételeit és biztosítékait. Bölcs és eredményes munkát kívánunk a Tót Nemzeti Tanácsnak és sok szép, boldog, szabad jövendőt a tót népnek. Testvéri üdvözlettel a Magyar Nemzeti Tanács nevében gróf Károlyi Mihály elnök." A válasz sejthető volt, de írásos nyilatkozat hiányában még joggal lehetett optimista Károlyi Mihály. Dula Máté hasonlóan finoman fogalmazott, mindemellett egyértelműen elutasította a közös államban való maradást. „Elnök Úr által kifejezett üdvözletét a Szlovák Nemzeti Tanács végrehajtó bizottsága nagy örömmel vette s őszintén viszonozza. Mai napon szól első ízben a magyar nemzet képviselete a Szlovák nemzet képviseletéhez mint testvér a testvérhez. A mi nemzeti tanácsunk a Wilson által körvonalazott és a monarchia külügyi képviselete által elismert uj nemzetközi jogi helyzetet a maga részéről is elfogadta. Ha a magyarság a Magyar Nemzeti Tanácsnak a nemzetek szabadságáról vallott felfogását magáévá teszi, nemzeteink között nemzetközi alapon létesítendő kölcsönös megértésnek lélektani feltételeit teremti meg. Szívből óhajtjuk, hogy a magyar nemzet a szabad nemzetek társaságában azt a helyet foglalja el, mely kulturális értékeinél és demokráciájának erényeinél fogva megilleti. A szabad Cseh-Szlovák nemzet a Magyar nemzetnek jó szomszédja és testvére óhajt lenni. Dula Máté a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke."

6 Az Alföld szlováksága Az alföldi szlovákok hasonlóképpen táviratokat váltva a túrócszentmártoni Szlovák Nemzeti Tanáccsal, tisztában voltak a politikai helyzettel, csak egyenlőre zavart keltett bennük az a tény, hogy az alföldi szlovákok semmiképpen nem tudnak az új Cseh-Szlovák Köztársasághoz csatlakozni. Az Újvidéken (Novi Sad) 1918. november 10-én kelt jegyzőkönyv szerint a bácskai és szerémségi szlovákok akkor megalakult Szlovák Nemzeti Tanácsa sajnálkozását fejezte ki, hogy a nemzettesthez nem tartozhatnak. ígérik azonban, hogy megmaradnak min5 LAMS - Martin. Jászi - Dula M-hez 94 J 32 - Bp. 1918.IX. 26.; Dula M. - Jászi o-nak - 94 K 33 - Martin 1918. okt. 19. 6 LAMS - Martin - Károlyi Mihály levele Dula Mátéhoz - 1918. október 30. 94 B 43; Dula Máté levele Károlyi Mihálynak (Gépelt és kéziratos változat együtt.)