Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

IV. Kiállítások - Kovács S. Tibor: A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi-kiállításai a szabadságharc kezdetének 300. évfordulója tiszteletére

bemutatása mellett a várral és a birtokkal is megismerkedhetünk. Nagyon fontos, hogy a sárospataki vár régészeti feltárásainál talált korabeli ruhák, ötvös- és más használati tárgyak is bemutatásra kerültek. (2. kép) A 2. terem az egyház- és iskolatámogató Rákócziakat mutatja be. I. Rákóczi György és Lórántffy Zsuzsanna bőkezűen „szponzorálta'

1 a református egyházat, az iskolarendszert és a könyvkiadást. A terem kiemelkedő műtárgya Brózer István színaranyból készített 18 bibliai jclenetes domborművei ékesített zománcdíszcs kelyhe. A sárospataki református kollégium is a Rákóczi-családnak köszönheti gyarapodását. Igen fontosak a Sárospatakon kiadott nyom tátott könyvek, amelyekből jónéhányat láthatunk a tárlókban. Lórántffy Zsuzsanna támogatta a vallásuk miatt üldözött morvaországi habánokat is. A díszes kivitelű habán edényekből számos darabot állítottak ki a rendezők. A 17. század első évtizedeiben erőre kapó rekatolizáció Sárospatakot is érintette. 1661ben Báthory Zsófia, II. Rákóczi György özvegye áttért a katolikus hitre. Ennek következtében a katolikus egyház és a jezsuiták bőkezű támogatásban részesültek a Rákóczi-birtokon. A 3. terem a Rákócziak szabadságküzdelmeit mutatja be. I. Rákóczi György sikeresen kapcsolódott be a 30 éves háború küzdelmeibe. Másfél esztendős hadakozás után a linz-í béke szerződés látványos erdélyi sikerekkel zárult. A háború időszakát egy erdélyi díszsodronying és Bethlen Ferenc főúr 150 türkizzel kirakott hegyestőre jelzi. 1658-1660 közötti időszak óriási pusztítást hozott, török és tatár csapatok támadtak Erdélyre. II. Rákóczi György özvegye, Báthory Zsófia végleg Sárospatakra költözött. A Nádasdy-féle összeesküvés jeles helyszíne volt a pataki vár ún. „Sub Rosa" sarokszobája. A kísérlet kudarcot vallott, a szervezőket kivégezték, I. Rákóczi Ferenc óriási váltságdíj árán kerülte el a vérpadot. A 4. terem II. Rákóczi Ferenc gyermek- és ifjúkorát tárja elénk. A fejedelem 1676-ban született a borsi kastélyban, s pár hónapos volt, amikor apja meghalt. Az özvegy Zrínyi Ilona 1682-ben kötött házasságot Thököly Imrével. Mostohaapja 1683-ban magával vitte Bécs ostromára a kis Ferkót, ahol a visszafutamodó törökök ledöntötték a sátrat, amelyben csaknem életét vesztette az ifjú Rákóczi. 1685-től 1688-ig tartott Munkács várának ostroma Caprara császári tábornok vezetésével. Zrínyi Ilona a gyermekeivel együtt hősiesen védte a várat, amely Európa uralkodóinak csodálatát váltotta ki. A kapituláció 1688 januárjában a család szétszakadásához vezetett. II. Rákóczi Ferenc a csehországi Neuhaus jezsuita iskolájába került. Itáliai tanulmányútja után házasságot kötött Sarolta Amália hercegnővel. 1694től egyre több időt töltött magyarországi váraiban, elsősorban Sárospatakon. A fejedelmi 2. kép Részlet a sárospataki Rákóczi-kiállításból. (Fotó: Dabasi András)