Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

IV. Kiállítások - Kovács S. Tibor: A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi-kiállításai a szabadságharc kezdetének 300. évfordulója tiszteletére

környezetet augsburgi ötvöstárgyak, falióra és korabeli festmények és metszetek szemléltetik, de felbukkannak a felszabadító háború korában használatos fegyverek is. Látva országa nyomorát, II. Rákóczi Ferenc kapcsolatokat keresett XIV. Lajos francia királlyal, amely bécsújhelyi bebörtönzéséhez vezetett. Kalandos szökését Lengyelországba korabeli metszetek szemléltetik. Az 5. terem a Rákóczi-szabadságharc történéseivel foglalkozik. A szereplök és az események változatos bemutatása mellett hangsúlyos szerepet kap a teremben a háború. A résztvevő feleket életnagyságú kuruc lovasok és császári katonák is jól szemléltetik. Az enteriőrben korabeli ágyúk mellett számos - jól sikerült - fegyvermásolat került. A szabadságharc főbb szereplőit bemutató festmények és metszetek, továbbá a látványos enteriőr mellett az ötödik teremben olyan műtárgyak is feltűnnek, amelyek híres személyekhez köthetőek. Kiemelkedik közülük az a pompás kabinetszekrény, amelyet - a hagyomány szerint - XIV. Lajos ajándékozott II. Rákóczi Ferencnek, valamint a híres-hírhedt kuruc dandártábornok Bezerédi Imre ezüstlemezekkel ékesített csákányfokosa. Rendkívül fontosnak tartom, hogy a „majtényi zászlólctétel" című metszet nem a korábban helytelenül értelmezett „majtenyi fegyverletétel" címszó alatt szerepel, hiszen fegyverét itt minden kuruc megtartotta. A 6. terem a Rákóczi-emigrációt és a fejedelem emlékezetét mutatja be a lengyelországi száműzetéstől a kassai újratemetésig, de helyet kapnak itt az 1976-os megemlékezéseknek helyszínt adó sárospataki várban bemutatott emlékplakettek is. Az északi és a nyugati teremsort elválasztó kis szobácskában 19. századi Rákóczi-portrék kaptak helyet. A 7-11. termek a várkastély életét bemutató látványos bútorenteriőrök a nyugati szárny folyosószerűen összenyíló szobáiban. 16-17. századi bútorokat, szőnyegeket és dísztárgyakat, 18. és 19. századi szobabelsőket csodálhatunk itt meg, amelyeket festmények, korabeli ruharekonstrukciók tesznek még életszerűbbé. Nagyon szerencsés ötlet, hogy a kiállítás két utolsó termében a 17-18. század fordulóján alkotó csataképfestőnek Georg Philipp Rugendasnak láthatóak festményei és mezzotintói. A rendkívüli tárgygazdagságáról tanúbizonyságot adó látványos állandó kiállítás Jósvainé Dankó Katalin és Tamás Edit munkáját dicséri. A Magyar Nemzeti Múzeum a fent ismertetett három kiállítás létrehozásával, ill. felújításával méltó emléket állított a Rákóczi-szabadságharc kezdetének 300. évfordulóján.