Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)
II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Deák Antal András: Egy rejtély nyomában (Marsigli Duna-monográfiájának és térképeinek kutatás-története)
Különös módon 1744-ben az egész mü megjelent francia nyelven - az illusztrációkkal együtt! A kiadás helye ugyanaz: Hollandia, Hága. A fentiek ismeretében felvetődik a kérdés, hogyan történhetett ez? Két megoldás képzelhető el. Az egyik, hogy a Bolognába vissza nem érkezett lemezek nem elkallódtak, hanem egyszerűen visszatartották őket, és azok a lemezek, melyeket 1730 januárjában, valamint július 20-án Gabriello Manfredi 29 ismételten számba vett, újra megtették az utat Hollandiába. Ennek azonban semmi nyomát nem találtuk, sőt a fenti kiadási kísérletnél sem történik róluk említés. A másik lehetőség, hogy a francia kiadást a latinnal egy időben eltervezték, a nyomatokat már ekkor cl is készítették, majd 18 évvel később, 1744-ben publikálták. Az biztos, hogy ugyanazon rézlemezekről nyomták a francia változat ábráit is, mint a latinét, hiszen az egymásnak megfelelő ábrák mérete és finom részletei megegyeznek, és a latin feliratok is maradtak. Sőt, egy dokumentum szavaiból arra lehet következtetni, hogy a latin és a francia változat - legalábbis kezdetben - szinkron készült: „Az első két kötet 1724 decemberében elkészül. Az ára bolognai pénznemben számítva 214/kötet... Ami a francia példányokat illeti, áruk a mellékelt lapokon találhatók." 30 TE Marsigli térképei Azokat a térképeket, amelyeket általában Marsigli neve alatt szoktak emlegetni, nem ő rajzolta, ő csak értelmi szerzőjük volt, kivitelezőjük Johann Christoph Müller (1673-1721). Tulajdonítanak azonban olyan térképeket is Marsiglinak, amelyekhez még csak ilyen szinten sem volt köze. 31 Ez is mutatja, mekkora a zűrzavar e téren a szakirodalomban. Bolognában és Bécsben végzett munkám során ebben a kérdésben is szerettem volna rendet teremteni. A Duna-monográfia eredet-történetét kutatva sodródtam erre a területre. Marsigli „személyi titkára", Müller, ugyanis nemcsak a mü szöveges anyagának és az ábráinak rendezésében volt „patrónusának" jobb keze, hanem a térképezéshez szükséges csillagászati észlelések végzésében, különösen pedig a térképek rajzolásában. A Marsigli-térképeket szinte kizárólag ő rajzolta. Marsigli maga inkább csak vázlatokat készített - elsősorban kisebb, áttekinthető területekről. Hagyatékában létezik ugyan egy Duna-szelvény-sorozat - feltehetően tőle -, de az gyenge és egyáltalán nem esztétikus. Belátván, hogy lehetetlenre vállalkozott, amikor Magyarország térképi ábrázolásának megújítását ígérte, hívta Magyarországra 1696-ban Nürnbergből Müllert, aki számára névtelenül dolgozott. Ezért van az. hogy az ún. Marsigli-térképek mind névtelenek. A térképek szerzője Bologna Még első bolognai kint tartózkodásom idején bukkantam Müller levelei között arra a kimutatásra, amelyben arról számol be, hogy megrajzolta a Magyar Királyság országainak térképét - a szűkebb értelemben vett Magyarország (Hungária vera) kivételével, de ezen utóbbival is rövidesen elkészül. 32 Később meg is találtam a szóban forgó mappákat a „Magyar királyság országai" címet viselő kötet elején - sajnos azonban Magyarországé innen is hiányzik. 33 Müller ezeket sem szignálta. Az említett dokumentum azonban egyértelműsítette 29 Secretario deli Assunteria dell Institute) 30 Archivio di Stato. Assunteria di Istituto, Diversorum, B. 2. p. (A mellékelt lapokat sajnos nem találtam.) 31 KIS ARI BALLÁ Gy. 2000. 32 Bosznia, Szerbia, Horvátország, Hercegovina, Bánát, Temesi Bánság, Erdély, Moldva, Oláhország. 33 BUB Mss di Marsigli, Vol. 28. A Monarchia alatt a Magyar Királyság értendő. Marsigli következetesen így említi Magyarországot.
