Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Sári Zsolt: Velünk élő tárgyak. (A 20. század bemutatásának lehetőségei a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban)

Velünk élő tárgyak A 20. század bemutatásának lehetőségei a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban Sári Zsolt 1. Archaikumok világa Sokak számára még ma is egy letűnt korszak elmúlt kultúráját, valamiféle misztikus életet, vagy éppen „operett paraszti" kultúrát bemutató tudomány a néprajz, és így ugyanennek a kultúrának a tárgyi világát bemutató múzeum a (szabadtéri) néprajzi múzeum. Magam is gyakran találkozom az ezt alátámasztó kijelentésekkel. 2001-ben néprajzi alapkutatásokat végeztem Dél Zalában egyetemi hallgatók bevonásával, ott hangzott el a következő mondat: „De hát itt már nincsenek archaikumok". Valóban nincsenek archaikumok? Mi válik ma archaikummá? (Zárójelben jegyzem meg, hogy ugyanebben a faluban, ugyanebben a kutatótáborban fotóztam le, amint a hombárban lévő búza közé helyezik a tojást, mert így tovább egészséges, ép marad.) De eszembejut egy másik mondat, amit pedig egy nyugdíjasoknak tartott tárlatvezetés alkalmával hallottam: ,,Jesszus Marim, ilyen házban születtem!" Valóban mintaszerű ez a két mondat: hiszen hol keressük azt ami archaikus, hol pedig azt mutatjuk be, ami sokak számára a gyermekkort, a fiatalságot juttatja eszükbe, a megélt valóságot állítja eléjük: ami az egyiknek archaikus, az a másiknak akár megélt, ami az egyiknek történelem, az a másik generációnak az élet része. 2.1. A múzeumok Múzeumaink klasszikus definíciója szerint a kulturális javak újra birtokbavétele: • gyűjtés • megőrzés • feldolgozás • gondozás. A múzeum részt vesz egyfajta kultúrateremtésben, hiszen tudományos tevékenységével ennek szolgálatában áll. És e kultúrateremtés eredményeként megkerülhetetlen feladatokat lát el a kultúraközvetítésben: a különböző bemutatási, közművelődési funkciók ellátásával. 2.2. A néprajzi múzeumok A múzeum a tudás helye, ahol a társadalom felé megnyilvánuló néprajzi tudást előkészítik, közvetítik és terjesztik: a múzeum a néprajzi tudás megalkotásának és újraalkotásának a helye. Gottfried Kxoff szavaival élve: „a múzeum a nyilvánosan hozzáférhető tudás és definíciós hatalom hivatala".

1 A néprajztudomány születése pillanatától kezdve retteg az utolsó huszonnégy órában járunk gondolatától. Mégis mindig újabb és újabb megújulás, megújulási gondolat támad, tudományszakunk megkísérli túlélni önmagát. 1 KORFF, D. 2003. 9. p.