Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)
II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Bircher Erzsébet: A digitalizált adatbázis és a gyűjtemények nyilvánossága. (Eredmények és félelmek.)
A digitalizált adatbázis és a gyűjtemények nyilvánossága 1 Eredmények és félelmek Bircher Erzsébet Eljött a számítógépes nyilvántartások ideje (?) Eljött annak az ideje, hogy kicsit tágabbra nyissuk a gyűjteményeinket őrző ajtókat: megmutassuk kiállításba nem került tárgyainkat olyanoknak, akik csak a számítógépek teremtette lehetőségekkel élve tudják ezeket megnézni. Ma már kevés múzeumi szakember mond ellent a két állításnak. Legalábbis nyilvánosan kevesen. Különösen nem azok, akik látták és használták már más múzeumok digitalizált nyilvántartását, akár külső kutatóként, akár érdeklődő laikusként. Mégis, az adatbázisok digitalizálásának és a nyilvánosság növelésének szakmai szükségességét hangsúlyozó nyilatkozatok ellenére, múzeumainkban, más közgyűjteményekhez képest, nehezen indult meg ez a munka. Az elmúlt harminc évben látszólag egyetlen oka volt a késlekedésnek: s ez, a mindenki által egyformán használható, s majd a jövőben a magyar múzeumok nyilvántartását egyetlen, átjárható rendszerbe kapcsoló, működőképes program hiánya. Kísérletek pedig voltak jócskán. Kudarcok is. A kudarcok pedig ismét fel-felvctették a kérdést : valóban eljött-c a számítógépes nyilvántartás ideje a múzeumokban, azokban a közgyűjteményekben, amelyek közül némelyik a túlélésért való küzdelmében a manuális nyilvántartások vezetését is elfelejtette ? Múzeumunk, a Központi Bányászati Múzeum is ilyen helyzetből indult 1999 elején. Sok szempontból tehát - sajnos - tipikusnak mondható volt helyzetünk. Kevés volt a pénzünk, számítógépes ismereteink igen csak gyérek voltak, ennek ellenére elhatároztuk, hogy 2000. év elejétől szisztematikus fejlesztő munkát kezdünk nyilvántartásunk megreformálására, majd, második lépcsőben a számítógépes kapcsolat, mint eszköz használatára, a múzeumi kommunikáció javítására. A legelső lépésünk - amely nélkül a gyűjtemények on-line kutathatósága elképzelhetetlen - a teljes gyűjteményt átfogó leltárrevízió, illetve a megfelelő számítógépes program kiválasztása volt. Ahhoz, hogy a számunkra megfelelőt megtaláljuk tisztáznunk kellett, mit várunk el a számítógépes nyilvántartástól? Mint a munka egyik vezetője, s mint megrögzött individualista, nem hiszek a generálisan használható program létezésében. Mint mondtam, ha van is ilyen, akkor az jelenleg Magyarországon nem működik. A létező programok támogatói és ellenzői pedig épp olyan szekértáborokat hoztak létre a hozzáértők között, mint bármely, hasonló nagyságrendű haszonnal kecsegtető üzlet esetében. Mi olyan - létező és működő - adatbáziskezelő programrendszert kerestünk, amely megfelelő szakmai referenciával bír, s amely kompatibilis más, működő rendszerekkel. Választásunk végül a Duna Múzeumnál már hosszabb ideje működő, s az ottani szakemberek közreműködésével kifejlesztett Múzeumi Kataszteri Programra , a KATA- ra esett, melyet a Proccssorg Software 82 Kft. készített cl. A programrendszer PC kompatibilis számítógépen, Windows operációs rendszeren fut, s egy MS SQL relációs adatbáziskezelő programot használ. A megvásárolt program legfontosabb szolgáltatásai: 1 Az előadás összeáll kásához jelentős szakmai segítséget nyújtott Kaján Imre igazgató és Mézes Nándor informatikus a Duna Múzeumból. Köszönöm.
