Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 3. (Budapest, 2003)

Tanulmányok - Veres László: A közhasználati üvegek tipológiája

hengeres test közötti részen a légyfogóba bejutva kikerülhetetlen, pusztulásukat okozó csapdába jutott. A légyfogókkal szemben ritkábbak az üvegből készült vászonsimító vasalók (19. kép). Eredetileg fából készítettek olyan eszközöket, amelyekkel a vásznat hidegen lehetett simítani. Zsarnócán a szlovákoknál és a Bars megyei llochvviesen környéki németeknél Wickelglus néven volt használatban ez az Európa-szerte elterjedt, népi eszköz.

49 A vászonsimító vasalókat Felső-Magyarország északi részein levő hutákban, a baranyai üvegcsűrökben. Párádon és a bükki hutákban egyaránt készítették. Erdélyből nem ismerünk ilyen darabokat. Formájuk többnyire azonos volt. Egy közönséges palacküveg nyakrészéhez hasonlító fogórészhez enyhén hajlított, sima felületű korongolt test kapcsolódott. A tárgyi emlékanyagban zöld színű példányok maradtak fenn. Felső-Magyarország egyes részein, így a palócoknál a legények jövendőbelijüknek mint ajándékot nyújtották át, miután a Párád környéki vásárokon, búcsúkon beszerezték ezeket .

50 19. kép: Vászonsimító vasalók zöld szinti üregből. 19. század közepe Az üveghuták 19. századi termékei közül kiemelésre méltóak még a háztartási célokat szolgáló burák, köpülőfedők és a borászattal kapcsolatos használati tárgyak, lopók, tölcsérek és dugók.. A paraszti háztartásokban gyakran megfigyelhetők a tisztaszobában burák alá helyezett korpuszok. A burákat a hutákban készítették, amire a színtelen, áttetsző üveg apró légbuborékai, szennyeződései utalnak. Ha ezekre a burákra fogógombokai helyeztek, akkor sajtbúra és egyéb élelmiszerek lefedésére szolgáló eszköz keletkezett belőlük, amelyeket már a boltosok vagy városi polgárok használtak inkább a 19. század végétől. A mindkét végén nyitott, kehely alakú, hengeres testű köpülöfedó'kci általában a huták 49 Vö. VERES L. 1984. 31. pp. 50 L. BUNTA M.-KATONA 1. 1983. 75. p.