Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 3. (Budapest, 2003)
Könyv- és folyóiratszemle - Folia Historica XXII., MNM történeti évkönyve 2002. (Huszár Zoltán)
Justus Libsiushoz (Joost Libs, 1547-1606) „a kora újkor egyik filozófiai, filológiai és államelméleti klasszikusáénak az alkotásaihoz kapcsolódnak. Libsius müvei fellelhetőek voltak a költő és hadvezér Zrínyi Miklós könyvtárában is, de II. Rákóczi Ferenc ifjúkori olvasmányai között is megtalálhatók. Kreutzer Andrea alapos filológiai munkával követte végig a leuvveni egyetemi professzor egykorú kárpát-medencei recepcióját. A vizsgált kolligátumok egyike 1934-ben 16 pengőért került a Hadtörténeti Múzeum birtokába, míg a másik 1962-63 táján, 120 forintért. „A kél különböző összetételű és sorsú kolligátum külön érdekessége, hogy mind a kettő református környezetből került ki, a két nagy múltú és hírű schola, Patak és Debrecen diákjai használták tanulmányaikhoz." A kiállításon való bemutatással „Libsius szelleme egy kicsit ismét hazatért az ódon falak közé." (A tanulmányban közölt 14 fotóillusztráció közül néhányat szerencsésebb lett volna nagyobb méretben bemutatni.) Papp Júlia „Ob Hungáriám pacis et belli artibus illustratam" (Történelemábrázolás és történeti allegóriák 18. századi könyvillusztrációkon) c. tanulmánya bevezetőjében a szerző joggal veti fel a 15-18. századi magyarországi és külföldön megjelent magyar vonatkozású kiadványok illusztrációit rendszerező korpusz hiányát. Egy ilyen „adatbank" elkészülte „a történeti kutatások nélkülözhetetlen segédeszközévé válna". Egy adott kor történelemábrázolása jelentős forrásértékkel bírhat a kor iránt érdeklődők számára, hiszen számos olyan eleme lehet, amely az írott forrásokban nem jelenik meg. A 14. század második felében keletkezett ún. bécsi Képes Krónika illusztrációsorozata már a történelem értelmezésének szándékával készült. Mindezt az uralkodói portrék (imago) és a történelemábrázolások (história) együttese jelenti. Papp Júlia megvilágítja annak jelentőségét, hogy a 17-18. századi uralkodói portrék hátterében megjelenő egykorú történeti jelenelek ábrázolásának fontos szerepe van a történeti kutatásban. A tanulmány következő részében két mű metszetillusztrációiról ad áttekintő, korrekt képet. A Corpus Juris Hungáriái (Nagyszombat, 1751) mctszctillusztrációiról szóló fejezetben bizonyítja, hogy nemcsak az „imago és a história hagyományának továbbélése figyelhető meg, hanem az a törekvés is, hogy az illusztrációegyüttes az olvasó számára egy határozott és konzekvens történelemszemléletet közvetítsen". Bél Mátyás Notifia Hungáriáé novae geographica historica (Viennae, 1735-1742) és Johann Georg Schwandtner Script ores rerum Hungaricarum (Viennae, 1746-1748) című kiadványainak illusztrációiról szóló rész a 18. század elején indult protestáns adatgyűjtés kiemelkedő magyarországi tudósa, Bél Mátyás munkájának illusztrációit veszi számba. „Bél Notitiá-jában és Schwandtner Scriptores-ében a hazai történeti allegóriák első jelentős példáit" fedezhetjük fel. A tanulmány szerzője számos példát hoz a fentiek igazolására. A tanulmányhoz jól választott 18 fotóillusztrációval kapcsolatban a következő kritikai észrevétel fogalmazható meg: a kisméretű fotókon a szövegben többször említett részletek nehezen azonosíthatók, bár a méretválasztásban nyilván meghatározó szempont volt a terjedelem. Tompos Lilla A magyar királyi Szent István-rendi ornátus magyarországi története és emlékei c. közleménye az egyik legjelentősebb rend magyarországi közgyűjteményekben lévő darabjai alapján mutatja be annak történetét. A Mária Terézia által alapított „Magyar Királyi Szent István-rend" alapszabályának ismertetése után a szervezet néhány jeles tagjával is megismerkedhetünk. A 20. századi politikai viharok következtében a II. világháborút követően a rend viseletéből csupán néhány darab maradt magyarországi közgyűjteményekben. „Elgondolni is fájdalmas, hogy ebből a háromszázhárom darabból kettő és két kisméretű töredék, amely matudomásunk szerint - Magyarországon található." A ruhadarabok szakszerű leírásával párhuzamosan bemutatott öt színes kép szemléletessé teszi a leírtakat. A Folia Historica XXIII—II. kötelének nyitó tanulmánya - Szoleczky Emese A huszti vár ábrázolástörténetéhez - nagy terjedelemben foglalkozik a Kölcsey által is megörökített várral. A vártörténeti kutatások nélkülözhetetlen forrásának számítanak az építészeti