Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 3. (Budapest, 2003)

Könyv- és folyóiratszemle - Helyzetkép a jelenkor kutatásáról egy néprajzi konferenciakötet alapján. MaDok-füzetek 1. 2002. (Sallayné Peterdi Vera)

A program leendő-lehetséges partnereit, pontosabban intézményi képviselői közül néhányat (az ELTE BTK Tárgyi Néprajzi Tanszékének vezetőjét, a MNM és a BTM egy-egy főosztályvezetőjét, s a konferencia helyszínét biztosító megyei múzeumigazgatót) már a kaposvári konferenciára, az anyag első bemutatására is meghívták. Ezen intézmények jelenléte már utal azokra a területekre, amelyek felé mint társtudományok felé a néprajzosok közeledni szeretnének, pontosabban akikkel az együttműködést lehetségesnek vélik. Semmiképp sem maradhat ki a későbbiekben az együttműködő intézmények közül az ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti 'fanszéke, illetve a Művelődéstörténeti és az Antropológiai 'fanszék, s az MTA Néprajzi és Történeti Kutatóintézete sem. Hiszen a jelenkutatás megindulásakor is a történeti folytonosság - a kultúra mint folyamat -, s a társadalom rétegkülönbségei vizsgálata szempontjából kutatták a jelent és a közelmúltat a tudósok.'

3 A néprajztudományra azonban leginspirálóbban az antropológia (új kultúrafogalom) - a kulturális, a történeti, a kognitív antropológiai szemlélet - hatott a modern kor kutatásában, különösen „diszciplináris igényű megjelenése" óta.

14 A történész muzeológusokkal viszont a társadalomtörténeti kutatások kapcsolhatják össze a néprajzos muzeológusokat. Az a társadalomtörténet, amelyet éppen a néprajzi kutatások inspirálnak. Jellemzően közös területek lehetnek azok, amelyeken a történeti múzeumokban dolgozó, társadalomtörténeti, illetve néprajzi módszerrel kutató néprajzos muzeológusok már komoly gyakorlati előnyökkel rendelkeznek. A területek közül a legfontosabbak: a jelenkoros múzeumi tárgyak dokumentálása; modernkori témák és tárgyak gyűjtése (városi) terepen; ezek kiállíthatóságának lehetőségei; társadalomtörténeti jelentőségű források kutatása és értelmezése; történelmi szerepű személyek, események, nemzeti szimbólumok kutatása. A közös témák között szerepelhet a fogyasztói magatartás, a migráció, az átrétegeződés/átmeneti kategóriák, a szubkultúrák vizsgálata, az elit- és tömegkultúra viszonya, a turizmus, a szabadidő-eltöltés módjai és egyéb új jelenségek - lényegében annak felismerésével, hogy minden kulturális megnyilvánulás egyúttal társadalmi jelenség is. Új típusú vizsgálatról, s nem módszerek, szakágak szemléletmódjának „összemosásáról" beszélünk,

1- s nem is korszakok, témák, egy intézményen, vagy egy területen belüli abszolutizálásáról. A keretek kijelölését folyamatosan kell végezni, korrigálni. A társtudományok közötti együttműködési hajlam több tudományterület képviselőinél is megvan, megvolt régebben is. A társadalomtörténet ilyen irányú törekvéseit a közismert kiadványokon túl egy, a közelmúltban megjelent tankönyv (Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek.) is bizonyítja. Miután felvázolja a társadalomtörténet tudománnyá válásának folyamatát, és sorra veszi a rész-, társ-, aldiszciplínákat, köztük a néprajzot is, kénytelen tárgyilagosan megállapítani, hogy a társadalomtörténet, amely a maga „szemléleti nyitottságával és kapcsolatrendszerével, akár egy szélesebb társadalomtudományos gondolkodás közvetítő nyelvévé vállhatott volna, nem teljesítette a hozzáfűzött reményeket."

16 Az (ipar)művészettörténet kutatói már 1985-ben tettek kísérletet a tudományterületek összefogására, a jelen kutatására irányuló ismeretek összegzésére a gyáripari termékek (a modern kori tárgykultúra) archiválásának szándékával. A munka megindításának indokaként részben a már közgyűjteményekben őrzött tárgyi emlékeknek nehéz hozzáférhetőségét (így nehéz társadalmi hasznosíthatóságát), részben az anyag tervszerű továbbgyarapításának szükségességét jelölték meg, valamint a tárgyak szakszerű, pontos dokumentálását (korszak, stílus, technika, változási folyamatok). Mindezt abban a hitben, hogy csak valós társadalmi-kulturális kontextusba helyezett tárgyak bírnak valós 13 FEJŐS Z. 2002. 18. p. 14 FEJŐS Z. 2003. MaDok Füzetek 1. 15.p. 15 lásd ehhez PETERD1 V. 2003. 69-76. pp. 16 BEVEZETÉS... 2003. 235. p.