Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 3. (Budapest, 2003)

Tanulmányok - Veres László: A közhasználati üvegek tipológiája

feketeerdői üveggyár is készített szögletes szájú „rücskös" díszű kancsókat, amelyek tökéletesen hasonlítanak a regéci termékekre, ezért az emlékanyagban nehezen választhatók külön a feketeerdői és a regéci darabok. Az erdélyi írásos mustrájú kancsók rokon díszítésű tárolóedényei a zempléni habos díszíí kancsók. Ezek azonban méretüket tekintve jóval nagyobbak a porumbákiaknál. A másik lényegesebb eltérés pedig az, hogy színtelen, áttetsző üveg falába helyezték a tejüveg- vagy a színezett üvegszálakat. Két formájukat fedezhetjük fel az emlékanyagban. Az egyiket hengeres, felfelé kissé kiszélesedő forma jellemzi. A másik kancsó teste gömbölyű, nyakrésze hengeres vagy négyszögletes. E típusnál talpas vagy talp nélkülieket egyaránt találhatunk. A zempléni habos díszű kancsók általában egy-másfél literesek. A kancsók között különös szépségüek a kék színűek. FelsőM agyarország északi részein és Erdélyben gyártották őket. Felső-Magyarország déli részén lévő huták közül csak a parádi huta termékeinek sorában fedezhetünk fel kék színű kancsókat. Erdélyben főként a butyászai huta volt ismert kék színű üvegeiről. A kék színű kancsók készítésének első nyomait a 17. századi források nyújtják. Ezek színe még tökéletes kobaltkék volt, azonban a 18. század végétől egyre inkább megfigyelhető a kék szín halványulása. A kobaltkék szín előállításához nélkülözhetetlen ásványokat, a „zapferá"-t és a „smalté"-t a magyarországi kobaltbányák szolgáltatták Augsburg közvetítésével egész Európának. Egyes vélemények szerint a magyar közhasználati üvegek igen gazdag, és jellemző csoportjára, az ún. kék üvegekre talán a kék perzsa üvegek is hatással voltak. Perzsiában a 16-18. században a középkori mezopotámiai üvegművészet hatása alatt álló üvegipar alakult ki. A perzsa üveg jellemző fúvott stílusa a velencei és spanyol üvegekkel mutat rokon vonásokat. A 17-18. századi magyar üvegek között gyakran előfordulnak olyan darabok, edényformák, amelyek emlékeztetnek a perzsa üvegekre. Amikor a perzsa és a magyar üvegek kapcsolatáról beszélnek egyes kutatók, a perzsa üvegek magyar üvegművészetre gyakorolt hatását a török uralom alatt Magyarországon elterjedt perzsa üvegeknek tulajdonítják.

20 Valószínűbb azonban, hogy a rusztikus üvegekre gyakorolt perzsa hatás helyett inkább a velencei üvegművészet befolyását kell feltételeznünk, amely a habánok közreműködésével teljesedett ki. A habánok nem voltak üvegkészítök, s ezért nem szerepel nevük az üvegesek sorában. A habánok, régi kifejezéssel élve „újkeresztények", a 16. század elején a reformáció szélsőséges irányzata, az anabaptista szekta hívei voltak, akiket vallási felfogásuk miatt üldöztek el hazájukból, Észak-1táliábóI és Dél-Tirolból és többek között Magyarországon is letelepedtek. Nyugat- és Felső-Magyarországon jöttek létre szociális színezetű vagyon- és háztartási közösségeik. A habánok kiváló iparosok voltak, mindenekelőtt fazekasok. Felső-Magyarországon Kosolnán, Dejtén, Szobotiston, Stompfán és Lévárdon éltek.

21 E települések közelében régi üvegcsürök sora működött. Így a bányavárosi huták, továbbá Szkléno, Ebedecz, Csárad, Zlicho. Bethlen Gábor felismerve a habánok tevékenységének gazdasági jelentőségét, egy csoportjukat a Porumbákhoz közeli Alvincra telepítette le, s egy másik csoportjuk Sárospatakra került. Mindkét helyen híres fazekasközpontot alakítottak ki.

22 A felső-magyarországi és erdélyi közhasználati üvegek, különösen az opak zománcfestéssel díszített opál- és kéküvegek vizsgálata azt mutatja, hogy közöttük és a habán fajanszok között összefüggés van (8. kép). Egyrészt a habánok által készített fajansz kancsóformák váltak az üvegkészítésben is divatossá, másrészt a kék színű kancsók alapot szolgáltattak a habánok állal magas szinten művelt opak zománcfestéshez. A habánok keze nyomát 20 A perzsa üveg hatásáról alkotott elképzeléseket közli: BORSOS B. 1974. 52-53. pp. 21 A habánok magyarországi szerepével óriási irodalom foglalkozik. Legújabban Katona Imre foglalta össze a kutatási eredményeket, és világított rá a habán mesterek sokoldalú művészetet befolyásoló szerepére. Vö. KATONA I. 1974. 20-32. pp. 22 A habánok sárospataki megtelepedésének körülményeit részletesen 1. ROMÁN J. 1959.