Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 2. (Budapest, 2002)

I. Tanulmányok - Horváth István: Katona István (1737-1811) a történetkutató és történetíró (Kiegészítő szerkesztői megjegyzéssel)

I. TANULMÁNYOK Katona István (1737-1811) a történetkutató és történetíró Horváth István A KÜZDELMES ÉLETPÁLYA A szülőfalu, a család A Fülektől északra található kis magyar falu Bolyk, vagy ahogy akkor nevezték Ipoly-Bolyk (ma: Bol'kovce) nem különbözött a korabeli nógrádi falvaktól. Az alig több mint 500 lélek - a 19. század közepén is csupán 506 fő - egységesen a katolikus vallás szokásai szerint élte mindennapjait. A lakosság megélhetését az Ipoly, az erdő kínálta lehetőségek, a dús füvű legelőkön tartott állatok, a folyó melletti jó talajú termőföldek biztosították. A szemes termények feldolgozását a folyó járásától függő vízimalom végezte el. A falu a rozsnyói egyházmegyébe tartozott.

1 Ezen a településen élt a Katona család. Eredetükről sok téves adatot közölt a kortárs történeti irodalom. A kutatók nemesi származásukat kívánták bizonyítani, eredménytelenül. Nagy valószínűséggel helyes az a véleményünk, hogy a családfő a falut birtokló Koháry herceg birtokáról szerezte megélhetőségét. 1732. december 13-a örömet hozott a család szerény hajlékába: megérkezett az elsőszülött fiú, aki az apja után az István nevet kapta. A falu közepén állt szülőházat a tájon nem ritka tűzvész pusztította el, a templommal, a parókiával, az anyakönyvekkel együtt.

2 A ház helyén lévő épület sincs már meg. A falu közössége azonban emlékezett a helyre, és ott egy márvány táblás oszlopon tudatja az érdeklődővel: e helyt állt az a ház, ahol a falu jeles szülöttje meglátta a napvilágot. Az emléktáblát Katona István halálának 100. évfordulóján, a losonci főgimnázium diákjai ünnepélyesen avatták fel.

3 Istvánt néhány év múltán Ferenc (1735-1800) testvére követte, aki ugyancsak papi pályára lépett.

4 A négy tagú család szorgalmas munkával biztosította az iskoláztatást a tehetségüket megmutató, jó tanuló fiúknak. Az első ismereteket a falu iskolájában sajátította el mindkét fiú. Tanítója korán felismerte István tehetségét. Továbbtanulásának irányát egy szerencsésen alakult baleset végérvényesen meghatározta. Ugyanis az történt, hogy az Ipolyban kortársaival hancúrozó kisfiú majdnem a folyóba veszett. Megmenekülését ő és családja is égi csodának fogta fel. Az eset után született meg a végleges döntés: életben maradásáért hálából a papi pályát választja hivatásául.

5 A család sorsáról annyi ismeret maradt fenn, hogy leszármazottjai még a 20. század első évtizedében Vágó néven éltek a faluban, de a nagy előd életéről, s pályafutásáról kevés ismerettel rendelkeztek,

6 bár élvezték a Katona által létrehozott alapítvány anyagi előnyeit. 1 MOCSÁRY Antal: Nemes Nógrád vármegyének históriai, geographiai és statistikai esmértetése. Pest, 1820. I—II. k. 158.p (Hasonmás, 1982) 2 HAUER Ferenc: Katona István emlékezete. Külön lenyomat a Jézus társasági Kalocsai Érseki Kath. Főgimnázium Értesítője az 1910-1911. Iskolai évről. Kalocsa, 1911. A bolyki életéről a 4-8.p. 3 U.o. 6.p. 4 U.o. Hauer életrajzának lábjegyzetében Katona István és Andrási Antal (1780-ban rozsnyói püspök volt) kapcsolatáról az alábbiak olvashatók: „Katonához tehát az említett jótéteményeken kívül gyengédebb kötelékek is fűzték. Egy anyának voltak a gyermekei." Függelék. 74.p.2. lapalji jegyzet utolsó mondata. 5 U.o. 7.p. BELITZKY János: Katona István. Nógrád, 1966. Aug. 7.4.p. 6 HAUER F.: im. 6.p.