Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 2. (Budapest, 2002)

I. Tanulmányok - Horváth István: Katona István (1737-1811) a történetkutató és történetíró (Kiegészítő szerkesztői megjegyzéssel)

értéknek, amely mindhármójukra jellemző volt. 3 Katona történeti munkássága Czuczor Gergely irodalmi alkotásaira is hatott, aki az Aradi gyűlés című elbeszélését a Fesslerrel együtt megjelentetett történeti dolgozat hatására írta meg.

44 Más vonatkozásban szóvá teszik felvilágosodásellenességét, és azt is, hogy röpirataiban a személyeskedő hangnem Katonát is ugyanúgy a hatása alá vonta, mint valamennyi, de nála felkészületlenebb kortársát.

45 Katonának az irodalomra gyakorolt hatása leginkább Mikes Kelemen leveleivel való foglalkozás során volt megfigyelhető. Katona 1806-ban - az irodalomtörténészeket megelőzve - foglalkozott Mikessel, és kéziratban maradt művét részben a rozsnyói káptalan, valamint a kalocsai érsekség könyvtára őrzi. A kor történészei, irodalomtörténészei lényegében semmit sem tudtak a bujdosó kuruc vezetőkről, vagy nagyon bizonytalan volt az a forrás, amely Rákócziról szólt. Mikes levelei, amelyek 1794-ben Kultsár István kiadásában Szombathelyen jelentek meg először, csak Katona történeti munkája révén váltak ismertté. O rendkívül érdekesnek találta a levelekben leírtakat, ezért a 38. kötetében bő szemelvényekben magyarul idézett belőlük. Az akkor még teljesen ismeretlen történeti anyag, így Mikes Kelemen neve, tevékenysége általa jutott be a magyar történetírásba.

46 A mai fiatal történész generáció érdeklődésének homlokterében nem fedezhető fel Katona István pályája és életmüve iránti érdeklődés. Ez a kis írás főhajtás neves elődünk előtt. Az elődök tisztelete, törekvéseik, hibáik és megőrzendő értékeik megismerése szakmánk, értelmiségünk kikerülhetetlen feladata az országban, és Nógrádban is. Megköszönöm Romsics Imrének, a Visky Károly Múzeum (Kalocsa), igazgatójának, és Molnár Ildikónak, a Palóc Múzeum (Balassagyarmat) munkatársának a dolgozat elkészítéséhez nyújtott segítségét. Szerkesztőségi észrevételek 2001-ben jelent meg a Kalocsai Múzeumbarátok Köre kiadásában, Takács József fordításában és Romsics Imre szerkesztésében a Kalocsai Érseki egyház című munka első kötete, amely a „mohácsi vereség előtti kalocsai érsekséget öleli fel, földrajzi bevezetéssel ugyanezen egyházmegye régi lakóiról és jelenlegi plébánosairól". A történetíró, Katona István munkásságának jelentőségéről újabban Kosáry Domokos szólt alapvető művében, a Művelődés a XVIII. századi Magyarországon című monográfiájában. Megítélése szerint Katona István a jezsuita adatgyűjtők működésének betetőzéseként Magyarország történetének nagy anyagközlő összefoglalásával vált ismertté. Horváth István jelen feldolgozásában - alapvetően a helytörténeti szakirodalomra építve - olyan új kutatási eredményeket tesz közzé a Nógrád megyei Bolyk községben született jezsuita történetíróról, amelyet sem a kalocsai kiadásban megjelent monográfia előtanulmányának szerzői, sem pedig Kosáry Domokos nem ismertek, illetve nem közöltek. Különösen értékesek Katona István életpályájának nógrádi vonatkozásai. Veres László 43 A magyar irodalom törtenete. Ill.k. Budapest, 1965. 131 .p. 44 Uo. 482.p. 45 Uo. 482,84.186.pp. 46 GÁLOS Rezső: Mikes Kelemen és Katona István. Századok, 1930. 691-896.p.