Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 2. (Budapest, 2002)

II. Módszertan - műhely - közlemények - Bartha Éva: II. Országos Történész Muzeológus Konferencia (2001. június 18-19. Tokaj)

II. MÓDSZERTAN - MŰHELY - KÖZLEMÉNYEK II. Országos Történész Muzeológus Konferencia (2002. június 18-19. Tokaj) Bartha Éva A magyar muzeológia '90-es években fölmerülő új problémái vetették föl azt az igényt, hogy a szakma képviselői - egyesítve erőiket - megfelelő fórumot teremtsenek gondjaik, szakmai kérdéseik megvitatására. Ez az igény vezetett oda, hogy 2000. szeptemberében összehívták az első jelentősebb szakmai konferenciát, amelynek rendező-házigazdája a szegedi múzeum volt. A szakmai vitán túl jelentős eredménye volt a konferenciának, hogy elősegítette a Magyar Múzeumi Történész Társulat létrejöttét, amelynek szükségességét mi sem igazolta jobban, mint az a tény, hogy az alakuló ülést követő alig fél év alatt 86 muzeológus kérte fölvételét. A II. Országos Történész Muzeológus Konferencia összehívásában már szervezőként vett részt a fiatal szervezet. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatósággal, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Múzeumi Osztályával és a Herman Oltó Múzeummal közös meghívásukra 2001. júniusában már jóval nagyobb létszámban „seregeltek" a történész muzeológusok Tokaj alá. A hely történelmi levegője, a kedves fogadtatás (ajándékcsomag a szellemnek és a testnek), a konferencia színhelye az új középiskola aulájában — előre vetítette a konferencia hangulatát. A házigazda Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumok Igazgatósága Veres László megyei múzeumigazgató nevében köszöntő gondolatait követően a megye eredményei, gondjai mellett mindazokról az értékekről szólt Bogdán Zsolt, a B.A.Z. Megyei Önkormányzat főjegyzője, amelyek a megye történelmét, kultúráját gazdagítják. A történeti muzeológia aktuális feladataira, a jelen és a jövő múzeumának szakmai tartalmi kérdéseire az ágazati irányítás szemszögéből hívta fel a figyelmet bevezető előadásában Vigh Annamária. A modern múzeum kulturális központtá válása az intézményrendszer strukturális átalakításában kell, hogy pozitív változásokat hozzon, mind szakmai, mind anyagi vonatkozásban. Előadásában rávilágított a történészek felelősségére a múzeumok hármas szintű ellátásában - hangsúlyozva a múzeumi tevékenységi területek egyenrangúságát, fontosságát - így a gyűjtemények hagyományos és számítógépes nyilvántartását, átgondolt gyűjtési koncepció alapján történő gyarapítását, tudományos feldolgozását, megóvását. Rámutatott arra a szükséges marketingmunkára is, amely a hagyományos kiállításon túl számos lehetőséget kínál a közönséggel való kapcsolat formáinak bővítésére, a kulturális értékek közvetítésére úgy, hogy a tudományos műhelymunka és a közművelődés színtere közötti egyensúly megmaradjon, a két tevékenységi forma egyenrangúvá váljon. A mintegy egy évtizedes kihagyás után a minisztérium létrehozta a muzeális intézmények új rendszerű országos szakfelügyeletét. Az új- és legújabb kori szakfelügyelet feladatairól, a szakfelügyelők munkájáról szólva Fürészné Molnár Anikó kiemelte, hogy legfontosabb feladatuknak tekintették és tekintik a vizsgálatoknál a kapcsolatok újjáépítését a múzeumokkal, a fenntartó önkormányzatokkal. A történeti muzeológia vizsgált intézményekben megismert helyzetéből (a gyűjtemény nagysága, arculata, feldolgozottsága stb.) fogalmazódtak meg észrevételeik, javaslataik mind a muzeológusok, mind a fenntartók számára. Az elhangzott gondolatok a testület együttműködési készségét, tenni és segíteni akarását, a szakma iránti elkötelezettségét tükrözték.