Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 2. (Budapest, 2002)

III. Kiállítások - Veres Gábor: „Az egri vár története" - Dobó István Múzeum (Eger)

Az egri vár története Új, állandó kiállítás a Dobó István Vármúzeumban Veres Gábor Több mint két év munkájának eredményeként 2001. augusztus 17-én nyílt meg az egri vár gótikus püspöki palotájának emeleti termeiben a vár történetét bemutató új tárlat. A múzeum 1957-ben költözött az addig honvédségi tulajdonban lévő vár falai közé. A várudvaron álló - az 1470-es években épült - püspöki palota felújítása 1961-ben fejeződött be.

1 Ezt követően kapott itt helyet az első vártörténeti kiállítás, melyet 1973-ban, majd 1981-ben alakítottak át újabb koncepciók szerint. Az 1981-ben készült tárlatot zártuk be véglegesen 1999. december 31-én. A célokat és a megvalósítás módját nagy körültekintéssel kellett megválasztani a munkában részt vevő valamennyi szakembernek, hiszen az egri vár történetét bemutató kiállítás a magyar muzeológia szempontjából is nagy jelentőségű. Az általunk lebontott tárlat volt Magyarország egyik leglátogatottabb múzeumi kiállítása a közelmúltban, melyre a 19 esztendő alatt több mint tízmillió látogató volt kíváncsi. Az egri vár a nemzettudatban - nem utolsó sorban Gárdonyi Géza regénye nyomán - a hősiesség, a hazafias helytállás példaképe. Az Egri csillagok c. regény - mely az általános iskolákban kötelező olvasmány - az egész magyarság körében ismert, sőt 21 idegen nyelven is hozzáférhető. Az iskolai oktatás, a regény és az ebből készült film is hozzájárult ahhoz, hogy a vármúzeum látogatottsága mindig is magas volt. Az intézmény marketingterve is épít a kedvező történelmi adottságokra, ennek eredményeképpen - miközben a magyar múzeumok látogatottsága az 1990-es években folyamatosan csökkent - a Dobó István Vármúzeum látogatottsága dinamikus növekedésnek indult. Az új kiállítás a marketingtervben rögzített cselekvési program részeként valósult meg. így a tudományos szempontok mellett fontos volt, hogy megfeleljen a megváltozott látogatói igényeknek is. A tárlaton a vár történetének azon korszakait követhetjük nyomon, amikor országos jelentősége volt az objektumnak. így az egri püspökség megalapításától

2 (1001-1009 között

3

) a külső vár 1702-ben bekövetkezett pusztulásán át a Rákóczi szabadságharc végéig, amikor a vár utolsó ostromát szenvedte el (1710. november 22-30.)

4

. A forgatókönyvet Fodor László régész, Berecz Mátyás történész és H. Szilasi Ágota művészettörténész készítették el, melyben fő célként az egykori püspöki, majd végvári funkciókat betöltő központ szerepének, az itteni életmódnak és az elmúlt évtizedek új kutatási eredményeinek bemutatását tűzték ki. Emellett kiemelték a nemrégiben előkerült és restaurált leletek bemutatását, a korszerű installációs és multimédiás rendszer alkalmazását egy modern, látványos, a látogatót széleskörűen informáló, illetve a műtárgyvédelmi szempontokat fokozottan figyelembe vevő kiállítás létrehozása érdekében.

5 A hajdani püspöki palota emelete nyolc teremben, 450 négyzetméter területen ad otthont az új tárlatnak, mely kronológiai sorrendben mutatja be a vár történetét. Belépve a főbejáraton az első teremben 11. századi leletek, faragott kövek fogadják a látogatókat. Térkép mutatja be az egri püspökség helyzetét a magyarországi korai püspökségek közölt. A kiállítás többi termében is láthatók térképek, melyekről külön kiemelendő, hogy szakembereink saját „szellemi termékei". Ezek kiállításhoz készült tematikus ábrázolások, melyekhez muzeológusok és levéltárosok közösen gyűjtötték össze a megjelenítéshez 1 KOZÁK K. 1963. 119-172. p. 2 KOZÁK K. 1988. 317-377. p. 3 KOVÁCS B. 1987. 21. p. 4 SUGÁRI. 1991. 174-204. p. 5 FODOR l.-BERECZ M.-H. SZILASI Á. 1999. 2. p.